Kategória Archívum: Budapest

A most újraalkotott Nemzeti Vértanúk Emlékművét, – Füredi Richárd szobrászművésznek és Kismarty-Lechner Jenő építésznek a vörösterror áldozataira emlékező alkotását – először 1934. március 18-án avatták fel Budapesten a Vértanúk terén, majd 1945 szeptemberében ledöntötték.
A talapzaton álló pillér két oldalán látható az emlékmű két szobra, a Hungária női, és a sárkánnyal küzdő férfi alakja. Talapzatán ez olvasható: „A nemzet vértanúinak 1918-1919”
Tetején egy honfoglaláskori motívumokkal díszített kőkoporsó helyezkedik el. Az oszlopra 1936-ban települések szerint rendezett névsorban vésték fel 497 vértanú nevét, majd 1942-ben az elcsatolt, és az első és második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszakerült területek áldozatainak nevét is. A neveket még nem vésték fel az új emlékműre.
A sárkánnyal küzdő férfi alakja alatt a következő felirat áll, ami eltér az eredeti felirattól: „A szovjet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunisták által meggyilkolt, megnyomorított, tönkretett, elüldözött áldozatokra is emlékezve újraállította az Országgyűlés 2019-ben.”
A Nemzeti Vértanúk Emlékműve a második világháborút követő politikai fordulat után az emlékezetrombolás áldozata lett. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1945. április 16-i ülésén eltávolításáról döntött és az alkotást 1945. szeptember 23-án a budapesti spontán szobordöntögetések során elpusztította.
Egy előre megszervezett és kitervelt akcióval ledöntötték az alakokat, szétverték a talapzatot. A Nemzeti Vértanúk Emlékműve teljes egészében megsemmisült, egykori létét több évtizedes csend vette körül.
A teret később átalakították, egy vízmedencét helyeztek el szökőkúttal és új nevet is kapott, 1951-ben Ságvári Endréről nevezték el. A rendszerváltozáskor a tér visszakapta eredeti nevét.
A medence fölé 1996-ban egy japán fahidat idéző bronz szerkezet építettek, amelyre Varga Tamás alkotását, Nagy Imre szobrát állították 1996. június 6-án. 2018. december 28-án vitték elvitték szobrot, majd új helyén, a Jászai Mari téren állították fel.
Az Országgyűlés 2011-ben döntött a Kossuth tér rekonstrukciójáról, hogy a következő évben megkezdődhessen az az átépítés, amelynek célja a tér két világháború közötti állapotának visszaállítása.
Az 1934-től mindössze 11 évig álló Nemzeti Vértanúk Emlékművét korabeli fotók, dokumentumok alapján alkotta újra Elek Imre szobrászművész. Az 1919. március 21-én deklarált magyarországi Tanácsköztársaság diktatúrája alatt elhurcolt áldozatoknak, elhunytaknak, valamint az 1918. október 31-én meggyilkolt Tisza István miniszterelnöknek emléket állító alkotás teljes építészeti újratervezését elvégezte.
Az átépített Vértanúk tere a gyalogosoké lett, kényelmes padokat is kihelyeztek, növényeket ültettek.
Az emlékművet Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László avatta fel 2019. október 31-én.

http://pestbuda.hu/cikk/20191031_pestbuda_hu_ujra_felavattak_a_nemzeti_vertanuk_emlekmuvet

A Várpalota Hunyadi-udvarában sétálgatva rögtön ott a Főőrség épülete, amely sokáig kordonok mögött állt, de most már szabadon szemügyre vehető, és hamarosan fel is kereshetjük a benne létrehozott látogatóközpontot. Emeleti kiállítóterében a 260 évvel ezelőtt alapított Magyar Királyi Testőrség történetét mutatják be, míg egy különteremben a teljes magyar történelmen átívelő 3D-s vetítést nézhetünk majd. Lesz ajándékboltja is, a földszinten pedig kávéház várja a látogatókat, melynek a neve is ismert: a Royal Guard Caféban a cukrászda mellett melegkonyha is működik majd, várhatóan a tavasz végétől.
Az alatta található teraszon még zajlik a Csikós udvar tereprendezése, az ott újjáépített Lovarda így csak jövőre nyitja meg kapuit.
A Hauszmann Alajos tervei alapján a századfordulón épült Királyi Lovarda és a testőrség szálláshelyéül szolgáló Főőrség épülete a II. világháború idején rongálódott meg, a szocializmus idején pedig teljesen elbontották őket. A kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy a Várban visszaállítsa az eredeti állapotokat, ezért is indult útjára a Hauszmann-terv, ami kapcsán azóta is sok vitára ad okot, hogy van-e értelme teljesen megsemmisült épületeket rekonstruálni a semmiből, hatalmas költségekkel. A tervezés idején különösen az váltott ki kritikus hangokat, hogy a Lovardába a kormány annak eredeti funkcióját is visszaállította volna lovakkal, istállókkal, lovasprogramokkal együtt. Utólag módosult a terv, a lovarda „21. századi multifunkcionális rendezvénytér” lesz, lovak nélkül.
Ha lovak nem is, több régi elem visszakerült a Csikós udvarba, például a csarnok elé visszahelyezték Vastagh György restaurált Csikós-szobrát is, ami korábban a Hunyadi-udvarban állt. Visszaépítették továbbá a Stöckl-lépcsőt; mellette az eredeti Hauszmann-rámpa kötné össze a Palotát az udvarral. Ha minden jól megy, a fejlesztéseknek köszönhetően megoldódhat a turistabuszok ügye: építenének két nagy kapacitású liftet, amelyek a Palota útról akár egész buszos csoportokat fel tudnak juttatni a Csikós udvarba, valamint további liftekkel a Királyi Palotába.
A Lovarda mögött Törökkert néven kialakítanának egy új zöldfelületet is. Az udvart a tereprendezés után, 2021 második felében tervezik megnyitni a területet a látogatók előtt, akik így nyugati irányból, a Tabán felől is feljöhetnek majd a Várba.

https://welovebudapest.com/cikk/2020/3/9/hirek-a-budai-varbol-hamarosan-latogathato-lesz-a-foorseg-epulete-1

A munkálatokat a Nemzeti Hauszmann Program keretében, a Várkapitányság NZrt. megrendelésére a West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezte
Befejeződtek az építési munkálatok, teljesen újjáépült a világháborúban megsérült Lovarda, valamint az egykori Főőrség épülete és Stöckl-lépcső is a Budai Várnegyedben. Ahogy azt korábban megírtuk, a beruházás egyik különlegessége az volt, hogy a teljes rekonstrukció érdekében olyan alapanyagokat használtak a szakemberek, melyeket legalább száz éve nem alkalmaz már az építőipar.
A Lovarda 21. századi multifunkcionális rendezvénytérként működik majd, a Főőrségben pedig étterem és kiállítótér várja a látogatókat.
A Budai Várban zajló Nemzeti Hauszmann Program első szakasza a sétányok, utak, lépcsők és a kertek rendbetételéről, kialakításáról szól, valamint befejeződött a Lovarda és a Főőrség épület rekonstruálása, amit a Várkapitányság megrendelésére a West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezett. Emellett további, hajdanán történelmi okokból lerombolt épületeket terveznek újra és építenek vissza.

Többek közt újjászületik:

-József főherceg 1968-ban felrobbantott palotája,
-az egykori Honvéd Főparancsokság eredeti magasságban épül újjá, látogatóközpont és kiállítótér kap majd helyet benne,
-valamint az egykori Vöröskereszt Székház épülete, ami modern irodaépületként funkcionál majd.

https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/02/ujjaszuletett-a-lovarda-es-a-foorseg-a-budai-varban

Március 23, a Lengyel–magyar barátság napja. 2006. március 24-től Bem apó a csodálatos és sikeres nemzetközi hírű 48-as katonai vezető tiszteltére állított szobor Budapesten – Budán található a Bem téren.
Az emlékezetes hős csatáiról és mindig szívesen oroszverő természetéről sokat lehetett hallani, olvasni.
A jelenlegi víz feletti – oszlopokon álló nyughelye is a világ egyik legérdekesebb síremléke. A Dél- Lengyelországi Tarnow városa büszkélkedhet a nagyszerű tábornok síremlékével.
Én is felkerestem a zarándokhelyet, honlapomon bővebben kép és fotóanyag található róla. Valahogyan a lengyelek mindig szimpatikusak voltak számomra , már 18 –éves koromban megtettem az első utamat feléjük Krakkó- Zakopane útvonalon. Ezt később több alkalommal is megismételtem – Megtisztelő volt számomra hogy az ezredfordulót követően a történelmi Magyarország építészetével kapcsolatos témában kiállítással tiszteleghettem a Magyar Házban, Varsóban a Magyar – Lengyel kapcsolatok jegyében.

Nemzeti ünnepünkön, március közepén az élet úgy szervezete, hogy unokáim látogatóprogramja keretében Budapesten rövid látogatást tettem és éppen akkor délelőtt koszorúzták meg a Bem téri emlékművet, (az akkor készült a sok szép koszorús felvétel) a magyar lengyel barátságot ápoló országos szervezetek. Emlékezzünk, tisztelegjünk a számunkra talán legfontosabb baráti nemzetről az évszázados közös történelmünk, szimpátiánk, szolidaritásunk apropóján is. Politikusok, történészek, újságírók, írók, igazi testvérként említik egymást. El is készült az első emlékmű, amely Győr városában található.
Tisztelet a Lengyel Barátaink felé:

Bagyinszki Zoltán fotográfus.
Budapest, 2020. március 15.

Az 1996-ra tervezett Világkiállítás lemondása után az Esztergom Budapesti Főegyházmegye úgy döntött, hogy felépíti azt az épületet, amely az Expo idején vatikáni pavilonként működött volna, és csak a későbbiekben kapott volna templomi funkciót. A telket a Magyar Állam képviseletében a Világkiállítás Programiroda adta ingyenes használatba. Paskai László bíboros, prímás, érsek 1995. május 29-én helyezte el a templom alapkövét, és 1996. augusztus 17-én ünnepélyesen felszentelte.
A templom és a plébánia épületegyüttese Török Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas, valamint Balázs Mihály Ybl-díjas tervezők tervei alapján készült el. A generálkivitelező cég a pilisvörösvári Maco-Technik Kft. volt. Az építkezést Dr. Benedetti Tibor felügyelte. Az anyagi fedezetet a Főegyházmegye biztosította. A templomépítést a Vatikán jelképes adományán túl külföldi és hazai adakozók is táogatták.
A templom a Felsőlágymányosi hívek plébániatemploma lett, de helyzeténél fogva az egyetemi ifjúság lelki központja is kíván lenni. A Millecentenárium alkalmából méltó emléket akart állítani az ország szentéletű és boldog emlékű nagyjainak.
A kegyelet és az imádság helye ez az épület, mely példaként állítja elénk szentéletű magyarjainkat, akikhez buzgón szállhat fel az imádság és az ének, reményt és hitet adva a jelen és a jövő nemzedékének.
Köszönet azoknak, akik anyagi áldozatukkal és munkájukkal támogatták a templom felépítését!
2001. január 1-jével Paskai László bíboros, prímás, érsek a templomot plébániatemplom rangra emelte, és a plébánia nevét Magyar Szentek Plébániára változtatta.

http://www.magyarszentektemploma.hu/050_templom/index.html

A Ház története:
A Pfaff Ferenc által tervezett épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Műcsarnoknak és a korabeli kritikák szerint – egyedülálló Zsolnay díszítésének köszönhetően – a kiállítás egyik legszebb eleme volt. A kiállítási funkciókhoz azonban szinte azonnal szűkösnek bizonyult, ezért néhány évvel később megépült a Városligetben a Műcsarnok jóval tágasabb, mai épülete. A ház a későbbiekben Fővárosi Múzeumként működött, majd a második világháború alatt megsérült, az eredeti beltéri díszítések is megsemmisültek. Az ötvenes években a Művészeti Alap megalakulásával az épület a szobrászművészek egyik műhelye lett, később pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye költözött ide. Ekkor kapott belső kialakítása ipari, irodai jelleget. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába került az épület, de nem sikerült művészeti-kulturális funkciót találni az épületnek.

A csaknem 3 milliárd forintos, 2017 decembere és 2019 augusztusa között zajló helyreállítás az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósult meg, kívül-belül visszaállítva a hajdan volt impozáns tereket. Az épület főbejárata visszahelyeződött a korabeli terveknek megfelelően a Hermina út felőli oldalra és a ház ékességei, a különleges Zsolnay-kerámiák is restaurálásra kerültek. A Városliget tájépítészeti megújításának részeként egy új rózsakert is létrehozásre került. Az 1.250 négyzetméter alapterületű épület kulturális közösségi térként újult meg: interaktív kiállítótérrel, egy pódiumszínpaddal is rendelkező kávéházzal, mélyföldszintjén pedig egy kisebb előadó- és vetítőteremmel.

https://millenniumhaza.hu/cikkek/a-haz

Az 1880-as években a színgazdag épületkerámia használata még nem volt olyan magától értetődő, mint néhány évtizeddel később, a szecessziós korszakban. Az épületdíszítmények terén igazi áttörést hozó pirogránit sem létezett még ekkor. Zsolnay Vilmos épp akkor kezdett kísérletezni az új anyaggal, amikor az épület már elkészült, így az 1884–85-ben kivitelezett épületre még hagyományos eljárással készült, ólommázas majolikadíszítmények kerültek.

A Zsolnay-gyár működésének az 1870-es évektől az 1880-as évek végéig terjedő időszakát az eklektikus, historizáló stíluskavalkád jellemezte, így a városligeti épületen is keverednek a nagy művészettörténeti korszakok motívumai. Allegorikus egyiptomi és görög nőalakokat, perzsa szárnyas oroszlánokat egyaránt felfedezhetünk a gazdagon díszített homlokzaton. A szeszélyesen kanyargó növényi indák, sárkányos virágvázák és szárnyas oroszlánok között ritmikusan elhelyezett tondókon (kör alakú domborműveken) többször is feltűnik a reneszánsz festészet és szobrászat három nagy alakja: Leonardo da Vinci, Raffaello és Michelangelo.

https://millenniumhaza.hu/cikkek/zsolnay

A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont az egykori Lóvasút-végállomás épületének műemlékvédelem alatt álló, korhű rekonstrukciója a Zugligetben. Az épület a Hegyvidéki Önkormányzat beruházásában, a magyar állam és az EGT Alap támogatásával, mintegy egymilliárd forintból újult meg, és 2017. szeptember 17-én újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt.
A Lóvasút kulturális- és rendezvényközpontként működik: kulturális programok (koncertek, filmvetítések, könyvbemutatók, ismeretterjesztő előadások) megrendezésének ideális színtereként, valamint konferenciák és egyéb üzleti rendezvények, családi események (születésnapok, évfordulók, esküvők) exkluzív helyszíneként szolgál a továbbiakban. A Lóvasút részeként, különálló épületben lelt továbbá gyönyörű otthonra a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, amely helytörténeti programokkal: állandó és időszakos kiállításokkal, tematikus sétákkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja az érdeklődőket.
Az épület másik, völgy felőli szárnya 2019 tavaszától az EBER Desszertnek is otthont ad.
A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont missziója, hogy tartalmas programjai révén a Hegyvidék kulturális életének újabb színfoltjává, magán- és céges események exkluzív helyszínévé, kedvelt találkozóponttá váljon. Olyan sokszínű programlehetőségeket kínáló, nívós hegyvidéki kulturális és rendezvényközponttá, ami széles körben ismert és keresett mind lakossági, mint üzleti körökben.

https://lovasut.hu/lovasut/epulet/

A Danubius Hotel Gellért egyike Budapest legpatinásabb szállodáinak. A hotel fekvése különösen kedvező: festői környezetben a Duna-parton, közvetlenül a Gellért-hegy lábánál helyezkedik el. Könnyedén megközelíthető, a belvárostól csupán a főváros egyik legszebb hídja, a Szabadság-híd választja el.

1894-ben kezdődött el a Ferenc József – ma Szabadság-híd építése, ezzel együtt a Gellért tér rendezése. A Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő építését 1911-ben kezdték el, azonban az első világháború késleltette a munkákat. A század eleji palota-szállók elegáns, szecessziós stílusában megépített szállót 1918 szeptemberében nyitották meg.

A több évtizedes hagyományokkal rendelkező, patinás hotel ma is Budapest egyik színfoltja. Az épületet Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervezte, akikre Lechner Ödön munkái voltak nagy hatással. A szálloda jellegzetes portálja fölött Gárdos Aladár reliefcsoportjai sorakoznak, míg a Fürdő főbejáratát Róna József nagyszabású gyógyulást jelképező szobrai díszítik.

A négyemeletes szálloda a megnyitáskor összesen 176 szobából állt. A lakosztályokat vezetékes, termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el. Röviddel a Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő – férfi és női termálfürdő – átadása után, 1918. október 31-én kitört az őszirózsás forradalom, és 1919 végéig a szállodát katonai célokra vették igénybe.

www.danubiushotels.com/hu/magazin/a-gellert-tortenete

A Ráth villa időszaki Körösi Albert építőművész kiállításának képei, rajzai, eredeti dokumentumai.
A Magyar Építészeti Múzeum tulajdonaként láthatjuk. A lépcsőházi üvegablak Róth Miksa üvegművész műve.

Bagyinszki Zoltán