Kategória Archívum: Felvidék

Pozsony kiemelt – kötelező úti cél mindenki számára – nekem is az volt, sokszor jártam az annó történelmi fővárosunkban, az ódon épületek, a magyar história kiemelt helyszínén, a hangulatos utcácskákon, a sok ismert hazai arisztokrata család palotája előtt tisztelegve.
Ja és a várban a vár külső védműveit, falait is számolva. A még rekonstrukció előtti várudvar és a lépcsőház- a régebbi évtizedeket idézi: 2 kép.
Szépül a város a műemlékek jó állapotban hívogatják a nemzetközi tömeges turizmus tagjait, csoportjait. Bratislava nagyon kinőtte magát, felturbózták, jól csinálják el kell ismernünk. Tisztelet érte.
A VÁR látványa a Dunáról – hajóról igazán csodás. ( sem a várudvar, sem a belső, sem a kiállítás nem különösebb attrakció- számunkra. ) A karcolásért bocsi a tájékoztató táblán , biztosan vélemény lehet…….
A fehér színt pedig már végképp nem értem, véleményem szerint az avítt régi, idő vasfoga színvilág sokkal jobb volt a 4 saroktornyos impozáns műemlék számára.
Pozsony mindenképpen érdemes a látogatásra, jó utat kívánok hozzá Dévénnyel együtt javaslom, a vízi úton közelítve hozzá. Immár 30 éve szabadon tekinthetjük meg értékeinket, azért ez nagyszerű dolog.
Hamarosan jön még hozzá a dévényi fotósorozat.

Bagyinszki Zoltán

A koronázási város erődítményének már a honfoglalás korában is kulcsfontosságú szerep jutott – akkor a Nagy Morva Birodalom központja -, történelmünk során ez védte az ország nyugati kapuját. Számtalan csata és offenzíva mementója, egykori erejét jelzi, hogy a tatárjárás idején bevehetetlennek bizonyult az ostromló sereg számára. Az első írásos emlék 907-ből származik (Fuldai évkönyv), mely a vár helyét említi a legendás pozsonyi csata kapcsán. Kezdetben fagerendavázas földvárként áll, várépítő királyunknak, IV. Bélának köszönhető kővárrá való átépítése.

A legjelentősebb fejlesztések Luxemburgi Zsigmond, aki gótikus stílusúvá, és Habsburg Ferdinánd, aki reneszánsz palotává építtette, nevéhez köthetőek, de a vár igazi fénykorát Mária Terézia idején élte. Uralkodása alatt, a XVIII. században barokk-rokokó stílusú külsőt nyert a várkastély.

Buda elfoglalása után, 1552-től a vár egyik tornyában, az ún. Koronatoronyban őrizték a magyar Szentkoronát egészen 1784-ig, mikor is papnevelde lett az eredeti funkcióját elvesztő várból. A később laktanyaként szolgáló vár sorsa az 1811-es hatalmas tűzvészben pecsételődött meg, a porig égett vár 150 évig romokban hevert, bár voltak kezdeményezések az újjáépítésre a XX. század elején, arra mégis csak az 1950-es évektől kerül sor. Az évtizednyi munkálatoknak köszönhetően körvonalazódik a régmúlt, ma látható rendezett formáját azonban csak a 2008-ban indult, mind a mai napig tartó hatalmas beruházási projektnek köszönheti.

https://kirandulastippek.hu/pozsony-es-kornyeke/pozsony-var

Rokokó stílusban, a 18. század második felében, 1760-65 között építette a helybéli Matthew Höllrigl építőmester, aki öt évvel később a Mirbach-palota kivitelezésében is részt vett.

A sajátos hangulatú negyed a karakterét a Szlovák Nemzeti Felkelés hídja építése során, az 1960-as években veszítette el, amikor a környező történelmi városrészt lebontották. A kevés megmenekült épület egyike a Várhegyre felkanyarodó utcák elején álló Jó Pásztor háza.

A négyszintes palotácskát – a szlovák főváros egyik legszebb rokokó emlékét – az utcák nyomvonala által kijelölt keskeny, trapéz alakú saroktelken emelték, így ennek megfelelően déli oldala mindössze 1 szoba + 1 lépcsőháznyi szélességű. Nevét a ház délkeleti sarkán, az első emelet magasságban elhelyezett szoborról kapta, amely Jézus Krisztust ábrázolja mint Jó Pásztort. Az épület földszintjén kereskedések kaptak helyet, míg emeleti helyiségeit lakás céljára használták. Különösen szépek vakolatdíszei és kovácsolt vas ablakrácsai.

1975-ös műemléki helyreállítása óta a Pozsonyi Városi Múzeum használja: az új korban igen híres és fejlett, pozsonyi órás mesterségről szóló állandó kiállítás látható benne. Keleti, földszinti termeiben, illetve pincéjében étterem működik. Az épület gyalogosan leginkább a Várhegyről leereszkedve közelíthető meg.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Haladnak a Rákóczi várkastély rekonstrukciójával. Az álom beteljesül. A szép tető már a helyén van, a cserepezés is befejeződött. Elmentem megnézni – minden okés. köszönjük a szakemberek munkáját, II. Rákóczi Ferenc nevében is.
Tető képriport: 2019. május 10.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Csodás várakozás, csodás belépő, csodás épület, csodás környezet – téli napsütéssel.
Köszönjük.

Bagyinszki Zoltán

Poprád határában található az út mellett a fachwerk stílusú villa, amely kedvenc épülete az arra kirándulóknak. A viharvert, de szép villát ideális környezetű erdő keríti.
A 3 szintes épület / mozgalmas tetővel rekonstrukciója elkezdődött. A kapuzata stílszerűen alkalmazkodik a z épület homlokzatához.
Az üdülő település központjában további hasonló épületek találhatóak amelyeket szintén felújítanak.
Kicsit tovább haladva közeledünk a közkedvelt Hernád áttörés különleges természeti szépségeihez-a szikla völgyek- katlanok és vízfolyások, a létrás vízesések világához .

Bagyinszki Zoltán

Az Árpád-kori eredetű faluról, a mely a gömöri várbirtok része volt, az első írott forrás a 13. században emlékezik meg. A fontos út mellett, a Murány völgyében létesült település életét a középkorban nagyban befolyásolta a határában kitermelt majd feldolgozott vasérc.
A faluban a Czékus család a 18. században szerzett birtokot. Kastélyuk, melyet a helybeliek “Alsó-kastélynak” is neveznek, a 18. század végén épült, későbarokk-klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, földszintes épületet magas, barokk manzárdtető fedi. Legnívósabb műrészlete a homlokzatból előreugró középrizalit fölé emelkedő timpanon pazar vakolatreliefje, amely ma még restaurálható állapotban van. Ugyancsak szépek az ablakok körüli vakolatdíszek, ill. a bejárati ajtó kőkerete.
Az épület az 1990-es évek eleje óta egy drogfüggő fiatalokkal foglalkozó alapítvány tulajdonában van – ők küzdenek a ház helyrehozatalával.
A kastélyhoz egykor nívós, értéket képviselő gazdasági melléképületek is tartoztak, de ezek mára tönkrementek, eltűntek. A kastélyt egykor szép park övezte, de ebből néhány ősfát kivéve mára semmi sem maradt.

http://muemlekem.hu/hatareset/Czekus-kastely-Lice-1847

Gömör legrégebbi műemlékei közül Szlovákia legrégebbi orgonáját birtokló evangélikus templom nemzeti kulturális műemlék tűnik ki.
Eredetileg ez egy 14. századi gótikus építmény volt. Legrégebbi fennmaradt részei a templomhajó nyugati részén lévő kerületi fal és a régi sekrestye. A 16. század felétől evangélikus templomként szolgált.
A templom változásai folyamán az evangélikusok eltakarták a történelmi falfestményeket, amelyeket aztán S. Groh és K. Divald 1908-1909-ben újból felfedett. A falfestmények három különböző időszakból – a 14. és 15. század utolsó harmadából és a 16. század kezdetéből származnak. A legrégebbi – olasz falciklusok alapján készült – festményeken kívül újabb alkotások is léteznek, amelyek a cseh-német festészet hatásáról árulkodnak.
A falfestményeken kívül kitűnik az 1454-ből száramzó gótikus bronz keresztelőkút, az 1636-ból származó reneszánsz-barokk oltár és az 1693-ban befejezett újbarokk szószék. A templom belsejében reneszánsz-barokk padok sorakoznak, amelyek több híres csetneki céhhez tartoztak. A templom értékét növelik a fennmaradt értékes reneszánsz-barokk és korabarokk sírfeliratok is.
A templomban sírkőtáblák is vannak, pl. az 1594-ből származó Stefan Bebek sírkőtáblája. A székesegyház hátsó részében egy 1723-ból való kőből készült kórus és a hozzá tartozó orgona áll.

http://slovakia.travel/hu/evangelikus-templom-csetnek

A történet az ismert és tisztelgő népmese a honlapon a Sajógömör címszó alatt olvasható.
Immár jó 20 éve jártunk errefelé –a határ másik oldalán a Felvidéken, akkor egy gyerekkori barátom ((F. Jancsi) aki még velünk volt-ma már sajnos nincs, e pár képpel rá szeretnék emlékezni.
Sajógömörben , a kis csendes faluban a szobor az emlékmű teljes pompájában várta ismétlő látogatásom- Holló Barnabás alkotásaként 1912-ből. Talán a tavalyi Mátyás emlékév okán megtisztították – lásd előző képsoromat www.bagyinszki.eu ami diáról készült még Nagy és szeretett királyunk személyiségi jogait sértő, szörnyű állapotban.
Megsüvegeltük a legnagyobb uralkodónk jól sikerült bronz emlékművét. Nosztalgia, történelem és fotósélmény , ami késik nem múlik – most jutottunk el ide .
a két Bagyinszki. Közben megtudtam hogy ide kötődik Czinka Panna hegedűvirtuóz is, néhány kép az Ő emlékművét is bemutatja.

Bagyinszki Zoltán

Sajógömörön született Czinka Panna virtuóz magyar cigányzenész, legendás cigányprímás, sírja is a faluban van.
Zenészcsaládból származott, nagyapja és apja II.Rákóczi Ferenc fejedelem udvarának muzsikusai voltak.
Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szép reményű gyermeket több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott megfelelően kiképezzék a hegedűjátékban. Elsősorban földesura, Lányi János támogatta. Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett muzsikája. Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn játszó cigány zenészhez, és annak két fivérével megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigányegyüttes, amelyben két hegedűs (egyik közülük a prímás, a másik a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Cigányzenekaruk híre napról-napra terjedt, ünnepségek alkalmával 20-30 mérföldet is utaztak. Ez az első ismert híressé vált magyar cigányzenekar.
A közvéleményben gyakran úgy él a neve, hogy II. Rákóczi Ferenc zenésze volt. Ez Jókai Mórnak ‘köszönhető’, aki Szeretve mind a vérpadig c. regényében így szerepelteti, pedig csak 1711-ben született, 1772-ben halt meg. Viszont kuruc egyenruhában Európa szerte terjesztette a kurucdalokat.
Halálának 220. évfordulóján, 1992-ben szép ünnepség keretében szobrot állítottak neki Gömörön, a kastéllyal szemben, ahol Petőfi 1845. május 28-án megszállt.

https://www.kozterkep.hu/~/15448/Czinka_Panna_Sajogomor_1992.html