Fotó: Bagyinszki János
bzadmin archívuma
Nyírbátor – Római Katolikus Minorita Templom 1479.
A templom a kenyérmezei győztes csata után épült. 1479 október 13-án a Gyulafehérvár (Erdély) melletti Kenyérmezőn ecsedi Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán által vezérelt magyar sereg legyőzte az Erdélyben portyázó török sereget. Valószínű, hogy a csata zsákmányából épült a templom. A másik év elején Báthori István megkezdi a templom építését. Egyhajós, hosszú szentélyű, teremtemplom, a hazai gótika egyszerű, nagyszabású alkotása. 1493-ban meghal Báthori István és az V. Báthori István által 1603-ban írt végrendelet alapján ide temetik el. (lásd a “Kripták és temetők” cikknél!) A XVI. század közepén Báthori György, az akkori földesúr az új vallás híve lett és ezek után a Rómához hű maradt szerzetesek, akik a kolostorban laktak és a lelkipásztori munkát végezték, mind nehezebb körülmények közé kerültek. 1587-ben súlyos csapás éri a templomot. Feldúlják, felgyújtják a templomot és a kolostort. Az útikönyvekben található leírások szerint Petraskó oláh vajda vezetésével rombolták le a templomot. Nos, ez nem igaz, mert az említett oláh vajda 30!! évvel a támadás előtt, 1557. december 26-án meghalt!!!! Lásd az alábbi oldalon! Bár az oldal románul van írva, de a születési és az elhalálozási dátumot így is meg lehet érteni. Az egy későbbi kutatás témája lesz, hogy ki volt a titokzatos támadó, mert a Petraskó féle változatot örökre el kell felejteni! A kriptákat feldúlták, minden értéket elraboltak, sőt az elhunytak csontjait is kivonszolták és szétszórták. A támadás után a templom romokban álltt, csak az északi oldalon levő falak meredtek árván az ég felé. Ezután 130 évig nincs római katolikus temploma Nyírbátornak. 1717-ben, a török hódoltság megszünése után, egy Erdélyből, Baksafalváról származó minorita szerzetes, Kelemen Didák kezdi meg a templom helyreállítását, melyben nagy segítségére van gróf Károlyi Sándor. 1718-ban már készen van a templom ideiglenes tetőzete, lapos fagerendás mennyezettel. 1722 és 1724 között készült el a barokk boltozat, a régi gótikus boltozat helyén. A gótikus mennyezetből csak a diadalív maradt meg! 1725 október 4-én szentelik fel újra a templomot, 1749-ben pedig Gersei Pethő Rozália költségén befedik újra a templomot és a tornyot. Az elliptikus előcsarnokot a XVIII. sz. második negyedében építik meg. A XVIII. és a XIX. században sokan temetkeznek a templomba, közöttük Krucsay János, Pexa Imre és Jósa István, akik az oltáraik alatt pihennek. 1834-ben földrengés, 1889-ben tűzvész okozott kárt és eközben pusztult el a torony sisakja és a három régi harang. 1890-ben a helyreállítás megtörtént, de a torony csak lapos fedést kapott és a harangok a templom mellé kerültek haranglábra. A templomot a “Hit és Egészség” úniós projekt keretében 2010-2011-ben felújították. Az oltárok közül a főoltár, Krucsay-oltár és a Pócsi oltár restaurálását végezték el, a torony gótikus sisakot kapott, így templomunk jelen pillanatban a térség legmagasabb épülete. A templom restaurálási munkálatai 2011. május 14-én befejeződtek, így templomunk immár teljes pompájában várja a kedves látogatókat, az imádkozni és áhitatra vágyókat.
20 éve Budán jártam, Budához Buda 9000 km
20 éve Budán jártam, Budához Buda 9000 km. Most ez azért érdekes mert a outube-on több kis film is megjelent róla –Én már sajnos lassan el is felejtem.
A texas-i kisváros amit még az 1848-as magyar hazafiak alapítottak, bizony elég messze van hozzánk. Hogy a maroknyi magyar szabadságszerető katona eljutott idáig, az mégiscsak elismerésre méltó.
Nyomaikat nem igazán lehet már megtalálni. Azért a kőbe vésett Buda felirat önmagáért beszélt.
Anno egy történelmi és építészeti értékeinket bemutató kiállítás révén jutottam el Texas államba- Dallas-Fort Worth volt a bázis, onnan szerveztek kirándulásokat a vendéglátó magyarok.
Szép hosszú út volt: Austin a főváros- Buda – San António.
A különlegesség az még is a kicsiny városka volt –BUDA, ahol pár felvétel készült a település jellegzetességeiről. Még a csörgőkígyót/amiből rengeteg van a környéken/ említhetném, de hála Isten vele nem találkoztunk. Csak majd később az állatkertben.
Hazaérkezésem után készült egy szép album a látott szépségekről texasi érdekességekről, pár fotó a negatívok mellett a könyv Buda lapjait is bemutatja.
Bagyinszki Zoltán fotográfus BUDÁRÓL!
Szecesszió-recenzió, a könyvismertetőm
Kedves szecessziós Barátaim és Kedves Érdeklődő!
Egy kis könyvinfó Gyuláról, Bálint Imre programozó barátom segítségével.
Javaslom légyszi tekintsd meg – érdemes. Tisztelettel Gyuláról.
A könyv most kerül be a fősodorba majd. Talán szép karácsonyi ajándék is lehet belőle.
Libri és az IQ Könyvesbolt Gyulán és Orosházán – ott már kapható.
Ördögmalom vízesés és a Nagy – Sebes völgye
Az ördög közreműködött az napi időjárás ördögi volt, jól el is áztunk persze. (nekem a kínai esőkabát 15 percig bírta majd folyamatosan folyt be a nyakamba a hideg esővíz)
– amiért csak elővettem a szép színes esernyőt bár azzal közlekedni nm igazán lehetet- viszont színessé tette kicsit a folytatást.
Célunk volt az közismert szépségű lépcsős Ördögmalom vízesés megtekintése. Előtte még a csodás hegyi folyócska a Nagy-Sebes és a hatalmas félelmetes víztározó, a víztömeg képi rögzítése is sikerült.
Egykor jó 10 éve már, hogy itt jártam Pali barátommal, vállaltuk az akkori nehézséget- bátorságot merítve mentünk a szürke ismeretlenbe a ködös veszélyes terepre autóval és gyalogosan az erdei utakon. A hatalmas csúszós kövek felé –rajtuk mászva télvíz idején- de szerencsére gond nélkül megúsztuk/ bokatörés és a ficam elkerült minket.
Gondolhattuk, gondolhatjátok Ti is: normálisak ezek a fickók ilyen időben???? Igen jogos –NEM! de beterveztük és szerettük volna realizálni, remélve hátha változik az idő: változott – rosszabb lett .
Természetes volt a balszerencse, el is tévedtünk, 1 órát mentünk az ellenkező irányba, nehezen találtuk meg a helyes irányt akkor még nem volt GPS.
DE ahogyan közelítettünk, már hallottuk a vízesést ha nem is robajokkal járó hangját-a sistergés, a zuhogó, spriccelő víz muzsikája a hatalmas sötét sziklákon emlékezetes maradt a mai napig.
Gyors párás fotózás- pár saját emlékképpel, mert már délután volt kezdett sötétedni, nem gondoltunk a szürkület ködében botorkálni lefelé…..és a sötét ismeretlen erdőben autózni visszafelé.
Élmény volt elérni a z autó biztonságát – gyors melegítés, átöltözés következett és elfogyasztva az estebédünket elindultunk vissza a BIHAR HG. kanyargós erdei útjain.
Sajnos a fotók inkább a hagyományos fekete—fehér színvilágot képviselik, ezt sikerült rögzíteni- egyszer talán egy napsütéses sorozat is elkészül majd – talán jövőre…..
Bagyinszki Zoltán
Rudabánya – egykori vasércbánya / ma 60 m mélységű bányató II.
Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!
A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.
Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat (több kilós csukát) is fogtak itt, de nem ez a jellemző. A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos!
https://csodalatosmagyarorszag.hu/latnivalok/termeszeti-ertekek/rudabanyai-banya-to/
Rudabánya – egykori vasércbánya / ma 60 m mélységű bányató I.
Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!
A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.
Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat (több kilós csukát) is fogtak itt, de nem ez a jellemző. A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos!
https://csodalatosmagyarorszag.hu/latnivalok/termeszeti-ertekek/rudabanyai-banya-to/
Hajós – Zsolnay stációk
A közeli érseki központ Kalocsa mellett található Hajóson, a Rk. templom szomszédságában a Zsolnay kerámiából készült Stáció.
A 14 állomás valamennyi szoborfülkéjében szépséges mázas színes domborművek jelenítik meg Krisztus szenvedését, a keresztút állomásait.
Az értékes műalkotás megtekintésre érdemes – magam vagy 5 alkalommal jártam már Hajóson, többször a világhírű Pincefaluban, vagy a kastélyban töltöttem az időt.
Csak most kaptam információt, hogy van még egy vonzó különlegesség a közelben, amit feltétlen látni kell – ajánlom önök számára is – Élőben…..
A hangulatos kis parkban találhatóak a Zsolnay domborművek, kissé komikus és felháborító volt számomra a perspektíva látványa.
A szemben-dombon lévő szobor együttes szélső középső “ képromboló alkotása “ a szoci víztorony sajnos része a műemléknek, a látványélménynek.
Mielőbbi áthelyezése ajánlatos volna, szerintem elkerülhetetlen. A kiretusált közeli képen látszódik a különbség.
Tisztelettel:
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Kalocsa – Szent István herma
A kalocsai Érseki palota kincstárának legféltettebb kincse látható a fotókon, a Szent István herma – ereklyetartó.
A nem régen megnyílt Érseki látogatóközpont sok érdekessége mellet valóban impozáns, felbecsülhetetlen érték látható.
Amelyből 3 db. készült, Kalocsán, Zágrábban és a Székesfehérváron őrzik őket. Győrben és Nagyváradon a Szent László herma látható.
Ez az ötvös remek Budapesten készült 120 évvel ezelőtt : majdnem 50 kiló ezüst, 1.5 kg arany és persze a díszítő drágakövek hozzá.
Legalul középen a püspöki címer látható. A részlet gazdag “mellszobor” kimunkálása igazi mestermű.
Bagyinszki Zoltán
