A gútori román stílusú templomocska a műemléki felújítás után is megőrizte emberi, reális léptékét, amely a román kor szakrális építészetét jellemezte. A templom kiegyensúlyozott tömegszerkezete és a belső tér egyaránt különleges, harmonikus benyomást kelt, Dél-Szlovákia legjelentősebb román kori szakrális épített emlékei közé emelve a Szent Kereszt templomot.
A Kis-Kárpátok hegyei közt megbújó, Pozsonytól 40 km-re fekvő, pazar bútorgyűjteményéről méltán híres, teljesen épen fennmaradt Vöröskő vára a régió egyik húzóneve, leglátogatottabb turisztikai célpontja, mely pávákkal benépesített ősparkjával kifogástalan állapotban élte túl a történelem sokszor kíméletlen évszázadait.
A XIII. századi eredetű vár a Magyar Királyságot védő, Pozsonytól Zsolnáig húzódó nyugati védelmi vonal szerves része volt. A jelenleg látható Vöröskő várát középkori elődjére (melyet állítólag III. Béla leánya, Konstancia hercegnő emeltetett) a német bankár-kereskedő Fugger család építtette a XVI. században, azzal a kevésbé nemes, ám annál gyakorlatiasabb céllal, hogy tárhelyül szolgálhasson a környező országokból ki és befutó nagymennyiségű portékának, elsősorban a bányavárosokból áramló nagy mennyiségű réz és ezüst tárolásának.
A vár alatt Európa legkiterjedtebb pincerendszere épült így ki, ami később főleg bor raktározására szolgált. A hagyomány szerint a vár 1536-os reneszánsz stílusú átépítésénél, tervezőként Albrecht Dürer is közreműködött. 1588-ban vette feleségül Pálffy Miklós Fugger Máriát, s hozománykényt kapta Vöröskő várát. Egészen 1945-ig maradt a vár a Felvidék legbefolyásosabb családja, a Pálffyak birtokában. Egy 1645-ös tűzvész után ők alakítják át a várat kora barokk stílusú, kényelmes kastéllyá.
https://kirandulastippek.hu/pozsony-es-kornyeke/vorosko-vara
Új sorozatot indítok a www.bagyinszki.eu honlapon.
Szeretném bemutatni, megismertetni a történelmi Magyarország területén, Európa közepén- az 1000 évünk alatt létrejött (létrehozott) Katolikus Érsekségeket – érseki vallási központokat.
A témakörönként néhány felvétel betekintést nyújt a 8 centrum világába, fontosabb értékeibe. Megismerhetjük majd Karácsony közeledtével, advent idején a hazai impozáns érseki palotákat, az érseki templomokat, monumentális székesegyházakat, szobrokat, fontosabb intézményeiket, műemlékeiket. A mecénás érsekek értékteremtő –alkotó munkáját.
Legtöbbjük az Árpád-korban jött létre- talán a legrégebbi megmaradt épületek, részletek, altemplomok Gyulafehérváron, Veszprémben láthatóak.
Elsőként Esztergom kerül a képernyőre, majd sorban jönnek a történelem folyamán érseki központokká fejlődött városok: Kalocsa, Veszprém, Eger, Hajdúdorog és a határon túl rekedt Nagyszombat, Zágráb és Gyulafehérvár érseksége. Valamennyi különleges vallási és egyházi vonzerő és egyben turisztikai, művészeti értékű látnivaló.
Mindenhol jártam már, megcsodáltam e szépségeket- jelentős értékeket / a fényképezőgépem segítségével – jó szívvel ajánlom Önök számára is.
Másolt régebbi diaképek!
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Magyarország szívében található a Pilisszentkereszti egykori Ciszterci apátság /1200 körül – kőfaragványai, szépséges részletei Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában, a Régi Magyar Gyűjteményben találhatóak. Az apátság alapítása III. Béla királyhoz köthető.
A legkorábbi művészeti emlékeink közül valóak, továbbá ide a galériába helyezték az elhíresült Gertrudis királyné (1185-1213) 1230 körül készült impozáns szarkofágjának megtalált, szépen faragott részleteit is.
A képsorozat végén lévő felvételeken megtekinthető a teljes síremlék elképzelt rajza-a kőfaragványok helyére illesztésével.
Bagyinszki Zoltán
Az Eiffel-torony Párizs egyik jelképe. Nevét a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony összmagassága 324 m, ebből maga a torony 300 m, rászerelve 24 m-re magasodik egy tévé-adóantenna. Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276 méter magasan van.
Négyzetalapú, 1,6 ha alapterületű, 10 100 tonna tömegű, 12 000 acéldarabból, szegecseléssel állították össze, átmeneti jelleggel. Évente kb. 10 tonna festék kell felülete karbantartásához.
A New York-i Chrysler Building (319 m) 1930-as felépítéséig a legmagasabb építmény volt a világon.
Az 1880-as évek végére a világ számos építészét hajtotta a becsvágy, hogy egy monumentális, „ezer lábnál magasabb” tornyot építsenek (kb. 305 m), azonban számtalan technikai problémába ütköztek. (például 1885-ben nagy nehézségek árán sikerült kőművesekkel felhúzatni a 170 méteres obeliszket Washingtonban, a Chrysler Building pedig csak homályos terv volt még; 1874-ben a Clarke, Reeves & Co. egy több, mint 300 méteres tornyot szándékozott építeni Philadelphiában, ami sosem valósult meg. Franciaországban Jules Bourdais és Amédée Sébillot gondolkodott egy 300 méter magas, hagyományos módon, kőművesekkel felrakatott torony építésén, ami a kor technológiai ismeretei szerint kivitelezhetetlennek tűnt.)
A sedani vereség és Elzász és Lotaringia elvesztése után az újjászületett, de még gyenge francia köztársaságnak az 1789. évi forradalom 100. évfordulóján valami nagyszabású, dicsőítő emlékműre volt szüksége. Jules Ferry kormánya 1878-ban kezdett megszervezni egy nagy világkiállítást, melynek a megnyitását 1889. május 5-ére rögzítette.
Amikor a világkiállítás tervét 1883-ban véglegesítették, az Eiffel & Cie két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin épp egy fémtorony ötletével állt elő. Elképzelésüket 1884. június 6-áig formába is öntötték Stephen Sauvestre építész együttműködésével, aki finomította és díszítette az építményt. E díszek egyikeként 72 tudós – a svájci Abraham Louis Breguet és a születése szerint olasz Joseph Louis Lagrange kivételével valamennyi francia – családnevét örökítették meg rajta tudományos eredményeik elismerésének jeleként. E nevek arany betűkkel állnak az első emelet peremén.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez egy diaszkenelt képanyag, 20 éve készült felvételek!
Fotó: Bagyinszki Zoltán
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület. Két uralkodói párt koronáztak meg falai között: Ferenc Józsefet és Erzsébetet, valamint IV. Károlyt és Zitát. Mátyás király, uralkodása alatt kétszer is megnősült, esküvői a Mátyás-templomban zajlottak. Emlékkönyvében többek között olvasható Akihito japán császár, George Walker Bush amerikai elnök, Diána walesi hercegné, V. Harald norvég király és Margaret Thatcher aláírása. „A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelynek magassága 46,73 méter, és amelyre 197 lépcsőn lehet feljutni.”
Az egyházi hagyomány szerint eredetileg román stílusban építették, és szentelték fel Szent István király parancsára 1015-ben, de 1241-ben a mongol invázió során megsemmisült, bár erre kevés utalás található. A jelenlegi épület késő gótikus stílusban épült a 14. század második felében, a 19. század végén pedig alapos átépítésen esett át. Ez volt a Középkori Buda második legnagyobb temploma és a középkori Magyar Királyság hetedik legnagyobb temploma. Helyszíne volt a „Mária-csodának”. 1686-ban, amikor a Szent Liga megostromolta az akkor török kézen lévő Budát, a templom fala ledőlt az ágyútűz miatt. Kiderült, hogy mögé egy régi fogadalmi Madonna-szobor volt elrejtve. Amint Szűz Mária szobra megjelent az imádkozó muszlimok előtt, a helyőrség morálja összeomlott, és a város még aznap újra a keresztények kezére került.
Az évszázados oszmán megszállás alatt az egyházi kincstárt többször átmenekítették Pozsonyba, majd Buda elfoglalása (1541) után a templomot a fővárosi mecsetté alakították át, melynek során a templomon belüli késő gótikus freskók megsemmisültek. Buda felszabadulása után megkezdődött a barokk stílusú restaurálás, de 1874–1896 között, Schulek Frigyes tervei szerint a 13. századi gótikus állapotára állították vissza. A második világháborúban Budapest ostroma alatt a németek, majd a szovjetek is táborként használták 1944–1945-ben Magyarország szovjet megszállása alatt. A templomot 1950 és 1970 között a magyar kormány finanszírozásával nagyrészt felújították. A harangtornyot helyreállították, a belső festmények és freskók felújításával együtt. A háború alatt megsemmisült ötmanuálos orgonát 1984-ben újították és szentelték fel.
A templom alatt és mellette fekvő temető területén, mintegy 300 m2-en gépház gondoskodik a nagy turistaforgalmat lebonyolító épület szellőzéséről. A templomban található az Egyházművészeti múzeum, amely a középkori kriptában kezdődik és a Szent István-kápolnánál fejeződik be. Számos szent ereklyét és középkori kőfaragványt, valamint a Szent Korona és koronaékszerek másolatait őrzi.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beckó vára, Stiborici II. Stibor kapitány részlet gazdag, vörös márvány síremléke, aki 1423 – ban halt meg. 1434. a síremlék dátuma.
Értékes középkori gótikus műalkotásunk. Édesapja erdélyi vajda volt. Lengyel származású vitéz – Vágvölgyi kapitány.
A síremlék fedlapja a Budapesti Történeti Múzeumban található.
Bagyinszki Zoltán
