Nagyvárad – a vár rekonstrukció közben

Erdély - Partium

A mai formáját 1570-1618 között elnyert vár története a X. században kezdődik. Ekkor épült meg egy nagy kiterjedésű de alacsony magaslaton egy kis méretű, kör alaprajzú földvár, amely később a középkori vár magja lett.
Később  László herceg (Szent László) kedvenc tartózkodási helye lett. Ő aztán Biharról ide költöztette a bihari püspökség székhelyét, létrehozva a váradi püspökséget.
Az első monumentális székesegyházat amely a várfalakon belül kapott helyet és amely a XVII. századig létezett, szintén Szent László építtette.
A tatárjárás után a várat szinte teljesen újjá kell építeni. 1474-ben a törökök sikeretlenül ostromolják, 1514-ben Dózsa György hadai sem tudják bevenni. Az Erdélyi Fejedelemség megalakulása után megnő a jelentősége, a fejedelmség és a törökök által elfoglalt országrész határára kerül. A XVI. század második felében kezdik kialakítani az ötszögletű, újolasz bástyás várat. Az 1598-as török ostrom idején három bástya elpusztul.
Bethlen Gábor  javíttatja ki a várat, erősíti meg a bástyákat. A romos hajdani székesegyház és püspöki palota helyében Bethlen Gábor egy új, reneszánsz fejedelmi palotát építtet. Az építkezés II. Rákoczi György idején fejeződik csak be. 1660-ban azonban egy 60000 fős csapattal támadja meg a várat Ali temesvári pasa. A 850 fős védő sereg 44 napig tartja magát.
32 évig marad török uralom alatt, míg az 1692-es császári ostrom el nem foglalja. Ekkorra már romhalmazzá változik. Az osztrákok 1725-re helyreállítják, de 1783 után már csak kaszárnyaként használják. Az első világháború után a román katonaság használta egészen az utóbbi évekig. 1947 és 1952 között a Securitate fogolytábort működtetett benne.
Néhány éve megindult a vár és a benne levő épületek újjáépítése. Ezek azonban nagyon romosak, főleg a fejedelmi palota, ezeknek a helyreállítása még évtizedeket fog igénybe venni.

http://www.utazzerdelybe.hu

Vélemény, hozzászólás?