Kétegyháza – Román tájház

Határon belül - 93.000 km2

A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a Kossuth u. 68. szám alatt.

A házat Ávrám Péter, 20 holdas gazdálkodó építette a 19. század derekán. A ház az 1920-as évekig volt az Ávrám család tulajdonában. Ekkor került Nikula Mihály tulajdonába, aki hozzáépítésekkel megnagyobbította, s ezáltal meg is változtatta a lakóház szerkezetét. A ház hátsó, nyári konyhát, kamrát és istállót magában foglaló része már a hozzáépítés eredménye. A tájházzá alakítás során a szakemberek megszüntettek minden olyan elemet, amely a korábbi átépítésekből adódott.

Rekonstruálták a nádtetős épület 1950-es években elbontott szabadkéményes tüzelőberendezését, valamint a gazdasági udvar építményeit. Megmaradtak viszont az 1920-as átépítés időszakából való hozzáépítések (nyári konyha, kamra, istálló), valamint a nyolc, hasáb alakú téglaoszloppal tagolt, félig zárt, tégla burkolatú, fakönyöklős hosszanti tornác. Az utcai homlokzatának eredeti állapotát az oromzat szimmetriatengelyében elhelyezett egyetlen hatszemes ablak visszaállításával oldották meg.

Az 1920-as évek román középparaszti lakáskultúráját reprezentáló berendezési tárgyak egy része eredetileg is a ház berendezéséhet tartozott, legnagyobb része helyi gyűjtés eredményeként került a tájházba.
A hátsó szobában található sarokpad helybeli asztalosmester munkája, a festett kelengyés láda a Sebesi-gyűjteményből került a házba.

A tisztaszoba a románok körében is sokáig megőrizte eredeti funkcióját. Itt fogadták a vendégeket, itt ünnepelték az év jeles ünnepeit, itt feküdt a gyermekágyas asszony és itt ravatalozták fel az elhunytat.
Maguk a berendezési tárgyak, bútordarabok csak kismértékben őriznek etnikus jegyeket, hiszen a román nemzetiségű lakosságnak is ugyanazok voltak a beszerzési lehetőségeik, mint a más nemzetiségűeknek.
A paraszti lakóháznak nem annyira a bútorzata, mint inkább annak belső elrendezése és díszítő elemei (festett falfelület, textíliák, fényképek, ikonok) kölcsönöznek a házbelsőnek román jelleget.
A pitvar jellegzetes edényei között a kantakocsit, szénvonót, sütőlapátot és a kredencen látható cseréptányérokat említhetjük meg.

Rekonstrukció: Sisa Béla tervei alapján

Országos Román Önkormányzat – Dokumentációs és Információs Központja 

Vélemény, hozzászólás?