A szász alapítású várost először 1299-ben említi oklevél. Helyén egykor római castrum állott. Vártemplomát 1333 és 1335 között építették polgárai. Az Árpád-kori várat a 14. és 15. században bővítették, nyolc torony őrizte. 1437-ben a parasztsereg elfoglalta, de rövidesen feladta. 1600. szeptember 17-én Mihály vajda, majd Basta is felégette. 1658-ban a tatárok rabolták ki, 1662-ben ide helyezték át Gyulafehérvárról a leégett főiskolát és kollégiumot.
A nagyenyedi református Bethlen-kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye.
Az Erdélyi vérengzés néven elhíresült támadások 1848. október 19. és 1849. januárja között zajlottak. Magyarország és Erdély uniója ellen fellázadt, császárhű románok a pogrom ideje alatt több mint 3000 magyart mészároltak le.
A mészárlások következtében Dél-Erdély etnikai összetétele nagymértékben megváltozott a románok előnyére. A mészárlások elkövetői nem kaptak büntetést, nyugodt körülmények között élhették le hátralevő életüket, sőt településeket neveztek el róluk szülőhazájukban, szobrokat emeltek nekik, többek között Nagyenyed városában is. A lemészárolt magyaroknak azonban sok helyen még emléket sem állítottak. Nagyenyeden egy táblát helyeztek el, amelyre felvésték a pogrom dátumát. Az egyetlen igazi emlékmű Ompolygyepű és Zalatna között található, egy 10 méter magas obelix PAX felirattal, mely az itt kivégzett Zalatnai polgároknak állít emléket.
Bagyinszki Zoltán helyszíni kiegészítései:
Szégyen!!! A zalatnai emlékmű megvan, de kivésett, jellegtelen, hamis állapotban.
Sajnos semmi nem informálja az odalátogató magyarokat a borzalom eseményeiről!
Az intézkedés várat magára, csak reménykedni tudunk…
Magyarigen református lelkésze megírta e szörnyű történelmi események krónikáját – a könyv már kapható Magyarországon.
Az utolsó 3 kép a kivésett zalatnai emlékmű képei a az Ompoly völgyében.