A település városképi jelentőségű épületei a református és katolikus templom. Ezek a város főterén állnak. A katolikus templom műemlékjellegű épület, 1908-ban épült késő barokk, klasszicizáló stílusban. A református templomot 1887-ben építették újjá. Uralkodó stílusa a neoklasszicista. Az épület tornya 63 m magas, a Tiszántúl egyik legmagasabb temploma. Kiváló az akusztikája, ez templomi hangversenyek rendezését teszi lehetővé. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény 2000 óta tárja az érdeklődők elé a település gazdag történeti, néprajzi értékeit, írásos és tárgyi hagyatékát. A Dévaványai Tájvédelmi Körzetben él Közép-Európa legnagyobb túzokállománya, de több más védett növény- és állatfaj is természetes közegében figyelhető meg. Az országos viszonylatban is jelentős apróvadállomány ide vonzza a vadászatot kedvelőket is. A most korszerűsített termál- és strandfürdő többféle szolgáltatással várja a vendégeket.
A terület a legnagyobb európai madár legnépesebb magyarországi költő- és élőhelye.
A világ 22 túzokfaja közül Európában kettő honos, ezek csak Spanyolországban, a Szovjetunió utódállamaiban és Magyarországon élnek. A magyarországi állomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben.
A népi építészet formavilágát idéző, 1979-ben épített túzokmentő állomás kiállítása bemutatja e veszélyeztetett madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület melletti kifutókban megtekinthetők a 15-16 kilós hím, és a 4-6 kilós tojó madarak. A bemutatóház galériáján a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát, valamint néphagyományait szemléltető kiállítás látható.
A vadon élő túzok szabadtéri védelmét egészíti ki a telepen folyó munka, ahol a tavaszi mezőgazdasági munkák miatt veszélybe került fészekaljak megmentése az egyik alapfeladat. A kaszálások, a vegyszeres növényvédelem során előkerült tojások, melyek elpusztulnának természetes környezetükben, bekerülnek a telep keltetőgépeibe. A kikeltetett, majd felnevelt madarak az őszi vagy a tavaszi időszakban visszakerülnek vadon élő társaik közé. Ezt követően a nemzeti park munkatársai még hónapokig figyelemmel kísérik védenceiket, ha szükséges, gondoskodnak róluk.
A Dévaványai-, Ecsegi-puszták mintegy 13 ezer hektáron terülnek el, ebből 2659 hektár csak engedéllyel látogatható. A valamikori Nagy-Sárrét táji értékei, a természetes Berettyó-meder növény- és állatvilága, valamint Magyarország egyik legerősebb túzokállománya emeli ezt a területet a Körös-Maros Nemzeti Park legértékesebb részei közé.
Forrás: devavanya.hu, wikipédia