II. Rákóczi Ferenc és az általa a Habsburgok ellen vezetett szabadságharc mélyen bevésődött a magyar történelmi emlékezetbe. Generálisai, kurucai, csatái máig élnek a népdalokban. Egykori íródeákjának, a vereség után a száműzetésbe is vele tartó Mikes Kelemennek irodalmi rangú levelei, amelyekben beszámol a fejedelem és udvartartása törökországi életéről, az iskolai magyar órák részei.
Sokan tudják, hogy Rákóczi fél Európát végigjárta, segítséget kérve az osztrákok ellen a nagyhatalmaktól, ám sikertelenül, végül a török szultán tette lehetővé, hogy előbb Isztambulban, majd a tengerparti Rodostóban éljen, udvartartásával együtt. A ház egy része ma is ott áll, mindig sok-sok magyar látogatja. A fejedelmet 1735-ben bekövetkezett halála után bebalzsamozták, és Konstantinápolyban temették el, anyja, Zrínyi Ilona mellé. Végső óhaja szerint szívét kivették, a franciaországi Grosboisba vitték nyugodni, a kamalduli szerzeteskolostorba. Kassa azonban mindig visszavárta, ahogy az egész ország is, hogy legalább végső nyughelye itt legyen.
1903-ban, a szabadságharc kezdetének 200. évfordulójára országszerte ünnepségeket tartottak, Kassán pedig ereklye-kiállítást rendeztek. Mindez előkészítette a fejedelem politikai rehabilitációját, vagyis az 1715. évi XLIX. törvénycikk visszavonását, amelyben Rákóczit és követőit hazaárulónak, ellenségnek, felforgatóknak nyilvánították. A következő évben Ferenc József leiratban utasította Tisza István magyar miniszterelnököt II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalára. Ez 1906-ban valósult meg. Eddig tartottak ugyanis a tárgyalások, míg végül a török kormány engedélyezte, hogy a fejedelem, fia, anyja, és több magyar előkelőség, köztük Thököly Imre földi maradványait éjszaka – a babonás nép figyelmét elkerülve – hajóra tehessék. A földi maradványokat a Kelet nevű hajó hozta el Orsovára, ahonnan egészen Budapestig szinte sorfalat állt díszruhában a lakosság.
A fővárosban a fejedelmet a Szent István bazilikában, Thököly Imre hamvait a Deák téri evangélikus templomban ravatalozták fel egy napra, hogy bárki leróhassa tiszteletét előttük. Innen Kassára szállították, ahol a Szent Erzsébet dómban kialakított kriptában találtak végső nyugvóhelyükre. A nagy szarkofágban helyezték el II. Rákóczi Ferencet, fiát, Józsefet, anyját, Zrínyi Ilonát. Mellette egyik oldalon Sibrik Miklós ezredes, a másikon Esterházy Antal, a negyedik kőkoporsóban pedig Bercsényi Miklós és neje, Csáky Krisztina nyugszik. Érdekesség, hogy az országgyűlés törvényben marasztalta el Ferenc Józsefet, mert nem vett részt a gyászszertartáson.
Az azóta eltelt újabb 102 év alatt ez a sírbolt mindig fontos része volt a magyar történelmi emlékezetnek. A sors furcsa fintora, hogy már más ország területén áll, volt időszak, amikor a kegyelet lerovása megnehezült. Most áprilisban Kassa régió önkormányzata több éves restaurálás után átadta a felújított kriptát. Mint Rozália Múdra, Kassa régió önkormányzati hivatalának igazgatója elmondta, a helyreállítás az Európai Unió interregionális pályázata segítségével történt. A “Gótikus út gyöngye” nonprofit szervezet és a magyarországi individuális projekttámogató, a sárospataki egyház közös pályázatával sikerült az uniós támogatást elnyerni. Összesen kilencmillió korona jött össze erre a célra, s a kiegészítő beruházásokra, amelyekhez Kassa városa is hozzájárult.
A falfestés alatt freskókat találtak, ezek helyreállítására – újabb pénzforrás hiányában – később kerül sor. A dóm Rákóczi kripta felőli, északi kapuja feletti Dudics Andor-féle freskó, amely a fejedelem szarkofágját a ráhajló fekete angyallal ábrázolja, szintén restaurálásra szorul, erre újabb pályázatot nyújtanak be.
Még a 200. évfordulóra megújult a fejedelem rodostói házának közelében épült eredeti ebédlőterem, amelyet 1905-ben hoztak haza, és 1939-43-ban állítottak fel, közepén a kegyelmes fejedelem által faragott és festett karosszék másolatával, az eredeti, keze munkáját őrző, itt látható pipatóriummal. A múzeumban az újratemetés relikviái, az aranygyapjas rend aranysújtásos egyenruhájának megmaradt foszlányai, amiben egykor eltemették, a sok ezüst tölgykoszorú, amely a halottaskocsit díszítette, az elől haladó fehér ló ezüsttel hímzett bársony gyásztakarója, a falakon a róla és családjáról készült festmények.
A ház előtt áll a magyar kormány által a bicentenáriumra ajándékozott Rákóczi szobor. Ereje teljében, a sikerek közepette ábrázolja a fejedelmet, aki körül sok-sok nemzeti színű szalag és koszorú jelzi, milyen fontos helye van Rákóczinak történelmi tudatunkban.
Forrás: NG Online, MTI
Fotó: junior és idős Bagyinszki Zoltán