Sirok község Heves megye Pétervásárai kistérségében. A község a Mátra keleti szélén található. Recsktől 6 kilométerre, Egertől 22 kilométer távolságra. A község neve szláv eredetű, jelentése: széles. A falu első írásos említése 1302-ben történt.
A község a Mátra keleti szélén, a két Tarna-patak összefolyásánál található völgykatlanban terül el. Ma mintegy 3 ezer lelket számlál. A település szerencsés módon ötvözi magában a régmúltat a jelennel, a kor igényeihez igazodó településképpel. A vár, alatta a régi pincesor és a modern belső részek kellemes összképet nyújtanak.
A monda szerint élt egyszer egy régen, egy sziklabércen az öreg Darnó király. Féltő gonddal nevelte egyetlen gyermekét. Egy aranyló délutánon, a patak mentén sétálva az ifjú Darnó király pórleányt látott. A lányt is — kit Tarnának hívtak — azonnal megigézte az ifjú király, egymásba szerettek. Ám az öreg király nem nézte jó szemmel kapcsolatukat, s elkergette fiát, a leány családját pedig megbüntette. A két fiatal belebetegedett a bánatba. Az öreg király szíve is megenyhült, ám hiába bocsátott meg, csupán a fiát láthatta viszont, Tarna szíve meghasadt bánatában. Az ifjú Darnó megtudván ezt, követte kedvesét a sírba. Ott temették el őket a folyó völgyében, ahol a patak két ága összefonódik a hegy lábánál. A patak azóta őrzi a szép Tarna nevét, az öreg Darnó-hegy pedig máig azt sóhajtja sírok, sírok, így lett e hely neve Sirok…
A település jellegzetes, tornácos, nyeregtetős házai ma is láthatók néhány régi lakóházon. A település lakóházai kőből épültek a helyi kőbányászatnak köszönhetően. Az egyik ilyen házban rendezték be a tájházat a Petőfi út 11. szám alatt. A helyreállítást tervezte 2005-ben: Sisa Béla és Szőnyi Frigyes.
A jellegzetes É-i hegyvidéki, magyar középparaszti épület a várhoz közel, a falu centrumában található,- készült a XIX. század közepén. A szabadkéményes lakóház szobáit, helyi gyűjtésből származó enteriőrökkel rendezték be. (a “Palóc út” területéről ) Az udvari homlokzat előtt végigfutó tornác eredetileg könyökfás volt, de azt a környéken dolgozó olasz kőfaragók által faragott (mellékereset gyanánt ) különlegesen szép törpeoszlopokra cserélték ki. Ebben az épülettípusban egyedi megoldás, a díszes oszlopfővel faragott oszlopsor.
Az épület mögötti gazdasági rész sajnos az idők folyamán elpusztult, helyette később az eredeti tömegével megegyező épületrész készült. Az udvaron régi kút található. A hátsó telekrész lefut a Tarna folyó partjáig.
Forrás: matrainfo.hu, Bagyinszki Zoltán