Szombathely – Székesegyház és a Püspöki palota

Határon belül - 93.000 km2

A szombathelyi székesegyház Magyarország harmadik legnagyobb temploma, tornyai már messziről jól láthatóan magasodnak a város fölé. Még inkább így volt ez abban az időben, amikor még nem voltak meg a modern lakótelepek több emeletes épületei.

A székesegyház építését Hefele Menyhért tervei szerint 1791 tavaszán kezdték meg, az alapkövet augusztus 29-én maga a püspök helyezte el. Az alapok ásásánál rögtön az ókori város fórumának maradványaira, a római épületek alapfalaira és mozaikjaira bukkantak. Szily János mint kora egyik nagy műveltségű embere nem engedte meg a római romok elpusztítását. Azokat gondosan feltárták és a legszebb maradványokat megmentették az utókornak. Az építés gyors ütemben folyt, úgy hogy 1793 őszén már tető alatt volt a szentély. 1794 tavaszán elkezdődött a tornyok és a hajó építése is, melynek vezetésére közben március 15-én elhunyt a tervező Hefele Menyhért. Az idős mestert a ferences templom sírboltjába temették, és az építés további vezetésével tanítványát, Anreith Györgyöt bízták meg. Az év végére a kedvezőtlen időjárás ellenére sikerült az egész székesegyházat tetővel befedni.

1795 májusában a püspök a szobrászati munkát elvégzésére Prokop Fülöp bécsi szobrászművésszel, a falfestmények elkészítésére Franz Anton Maulbertsch festőművésszel kötött szerződést, azonban Maulbertsch még a munkák megkezdése előtt 1796. augusztus 7-én elhunyt. A püspök ezután a festői munkák elvégzésével Maulbertsch tanítványát, Jozef Winterhalder festőművészt bízta meg, aki mestere tervei alapján feladatát olyan remekül végezte, hogy a szentély mennyezetképét sokáig Maulbetschnek tulajdonították. 1797-re felépültek a tornyok, az oromfalakra feltették Prokop szobrait és elkezdődött a főoltár építése. Augusztusban I. Ferenc császár feleségével és kíséretével három napot töltött Szombathelyen és megtekintette az épülő székesegyházat is, melyről dicsérően nyilatkozott. 1798 áprilisában Winterhalder megkezdte a szentély mennyezetének kifestését. Folytatták a hajó boltozását, felrakták a gazdagon aranyozott korinthoszi oszlopfőket, elkezdték márványozást. Még javában folytak a belső díszítés munkálatai, amikor Szily János püspök 1799. január 2-án 64 éves korában tüdőgyulladásban elhunyt. Vele a székesegyház lánglelkű megálmodója és építője, a munka odaadó lelkesítője szállt sírba. Végrendeletében a székesegyházra hagyta nagy értékű könyvtárát, mely magva lett az egyházmegyei könyvtár terjedelmes gyűjteményének.

A szombathelyi Püspöki Palota épületét 1783-ban Hefele Menyhért osztrák építész tervezte késő barokk stílusban.

Az épület látogatható részében látogatható az Egyháztörténeti Múzeum valamint a földszinten a Sala Terrena, amely falfestményeit Dorffmeister István festette. Dorffmeister István freskói az ő korában ismert antik római világot mutatja be.

A Sala Terrena az ország első olyan múzeuma, ahol a római korból fennmaradt feliratos kövek kiállítása látható. A földszinti boltozott kocsibejáróból díszes lépcső vezet a palota legpompásabb termébe, amely falfestményeit és mennyezetfreskóit Anton Maulbertsch festette.

A palota erkélyének egyik igen fontos nevezetes eseménye, hogy 1991-ben II. János Pál pápa innen mondott áldást a hívőkre.

Forrás: wikipédia

Vélemény, hozzászólás?