Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben. A község a Tisza folyó partján fekszik Bácskában.
1216-ban Zyntharew (Zintarév) néven említik először. 1247-ben a Csanád nemzetséghez tartozó Kelemenös ispán fiának, Pongrácnak birtoka volt, és a Tisza bal partján épült. Az átellenben levő oldalon keletkezett Zenta falu, mely a Budai káptalan birtoka volt. 1506 február 1-jén II. Ulászló emelte szabad királyi várossá. A városi ranggal egyidőben Zentának címeres pecsétet is adományozott: Kerek pajzsban, Szent Péter két kulcsa kereszt alakban egymásra téve, ennek mindegyik végénél egy-egy kecsege hal, fejükkel egymásnak ellentétesen állítva, a kulcsok fölött egy-egy virágzó kalász. A pecsétet a következő körirattal látta el: Sigillum Civitatis Zyntha. A török időkben magyar lakossága helyére szerbek települtek.
“1911-ben Zentán leégett a régi városháza … A tetemes összeget megkívánó helyreállítást Zenta elöljárósága elvetette, és… egy új Városháza építéséről hozott határozatot… Az új Városháza tervpályázatára 1911 augusztusában írták ki az országos szintű felhívást….
A bírálók szerint az I. díjas XX. század jeligés terv készítője, Kovács Frigyes budapesti építész elképzelése felelt meg legjobban a programnak, és a költségösszeget is ő tartotta leginkább tiszteletben. Nagy előnyének számított, hogy a földszinten körös-körül üzleteket irányzott elő, a hivatali és közlekedőhelyiségei világosak, vásárcsarnoka mintaszerű, az idegen hivatalok pedig könnyen kikapcsolhatók az épületből…
Kovács Frigyes budapesti műépítészt 1912 januárjában bízták meg a Városháza kiviteli terveinek elkészítésével, azzal a feltétellel, hogy tervét a város által meghatározott változtatások szerint készíti el….A másodízben megtartott versenytárgyalás alapján a budapesti Saile Antalt fogadták el kivitelezőnek…A munka művezetésével Berzenczey Domokos városi mérnök lett megbízva, s a munkát 1913. február 1-jétől 1914.szeptember 30-áig, tehát 20 hónap alatt kellett befejezni…
Az új Városháza épülete a vele egységbe hozott járásbíróság és posta épületével , valamint a vásárcsarnokkal egyetemben egy zárt belsőudvaros tömböt képez. Architektonikus tömegében a legimpozánsabb zentai épület. A főtér nyugati oldalán helyezkedik el, s a városkép fő meghatározója. Tornya irányjelzőként magasodik a város fölé… visszafogott szecessziós díszítést helyezett előtérbe, mely jellegében már a funkcionalizmushoz közelít. A Főtérre néző megmozgatott épülettömeg szecessziós konceptusát a középrizalitként utcasíkba kitolt ovális alakú, kupolával fedett közgyűlésterem és a főhomlokzati traktus jobb sarkára elhelyezett, vagy 50 méter magas torony nyújtja. A közgyűléstermet két oldalról 10-10 ablaktengellyel osztott, manzárd tetővel fedett kétemeletes épületrész öleli át. Földszintjén körös-körül a torony kupolájával identikus kosáríves nyílású üzletek galériája sorakozik… Az épület díszlépcsőházának ás impozáns közgyűléstermének gazdag, plasztikus díszítése szintén szecessziós vonalvezetésű “
Forrás: wikipédia, Valkay Zoltán – Zenta építészete,2002