Sümeg – Püspöki palota

Határon belül - 93.000 km2

Sümeg város Veszprém megyében, a Sümegi kistérségben található. A Bakony-hegység délnyugati szárnyán, a keszthelyi-tapolcai medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Ezek közül építő- és festészeti értékeivel kiemelkedik a hagyományos provinciális barokk stílusú Püspöki Palota.

Az épület keleti szárnya, amely a vár lejtőjére támaszkodik, földszintes, tulajdonképpen a meglevő korábbi épület megtartása és átalakítása révén került beillesztésre (ma ennek a szárnynak a belső rekonstrukciója megvalósult, korabeli bútorokkal és a Sümegi Képtár képeivel díszítve megtekinthető).Az épület külső megjelenése

A bejárat és a díszterem építészeti kiemelésére szolgáló középrizalit fél emelettel magasabb az oldalszárnyaknál. A homlokzat keleti sarkánál fazsindellyel fedett, hagymakupolás tornyocska épült. A nyugati sarkon kiugró fedett sarokerkély található. Ez a megoldás késő reneszánsz építészeti megfogalmazásra utal.

Az épület szinte dísztelen. Kis ablakokkal tagolt falait egyszerű, lizénák és sima párkányzat tagolja. A bejárati főrizalit ennél sokkal díszesebb. A párkányok erőteljesebb kiképzése a szélességi kiterjedést hangsúlyozza, s ennek következtében az épület a lomha terpeszkedés, kényelmesség benyomását kelti(Rados J.). A főrizaliton található öt ablak nagyobb a többinél és félköríves záródásúak, köztük tömör falpillérek helyezkednek el. A falmezőt – jellegzetes megfogalmazású – fenn jón, alul korinthoszi oszlopfők díszítik. Az ablakokat finoman mintázott stukkó virágfüzérek keretezik, a középső ablak fölött Bíró Márton címere helyezkedik el. A főrizalit emeletsorát kettős párkányzat zárja le. A második párkány fölé attika-fal emelkedik, melyet két szélén kisebb, középütt nagyobb méretű vakablakokkal díszített félköríves oromzat díszíti. Ezen kőből faragott vázák és puttó-szobrok helyezkednek el.

Az épület legszebb része a kapuzat. Az egyszerű kapunyílást két oldalról egy-egy – magas bázisra állított – atlasz-szobor díszíti. A naiv kontraposztban mintázott alakok fejükön korinthoszi oszlopfőkkel, s ezekre támaszkodik a kisméretű pillérekkel és áttört közelemekből képzett és virágfüzérrel díszített mellvéd.

Az épületbelső kialakítása

A belső kiképzés – keletkezési idő tekintetében – első eleme a bejárattól jobbra levő oldalfolyosóról nyíló, négyzetes alaprajzú kápolna. Ezt néhány márvány-pilaszter és egy oratórium díszíti. A mennyezeten találhatók Antonio Orsatti stukkói, amelyek a késő barokk művészet naturalisztikus felfogását képviselik, miközben helyenként népi elemek is megtalálhatók rajta (a homlokzati ornamentikus motívumokhoz hasonlóan). A két pilaszter által közrefogott oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar szent koronát Máriának ajánlja. (A kép nincs szignálva, de az oldalfalakon levő, jelzett olajképek alapján Vogel Gergely óbudai festőmester alkotásának tekinthető, a mennyezet stukkódísszel keretezett, Szent Márton (a püspök védőszentje) megdicsőülését ábrázoló mennyezetképpel együtt. A falakon levő négy olajfestmény Szent Márton életéből vett jeleneteket ábrázol. A képek, a főoltár kronosztikonja szerint 1750-ben keletkezhettek, s inkább tematikailag, mint művészetileg értékelhetők.

A palotában eredetileg 31 lakószoba volt. Az erkélyes főrizalit első emeletén volt a díszterem (jelenleg zárva, restaurálásra vár). A díszterem eredeti freskói Somló, Tátika, Csobánc és Sümeg várait – valamint Bíró Márton püspökké avatásának jeleneteit ábrázolták. A freskók az idők folyamán – amikor a kastélyt diákszállónak alakították át, – elpusztultak: Ekkor a termet több szobára osztották. A díszterem falain helyezkedtek el valaha Bíró Márton képtárának legszebb darabjai. Ezek – a szép bútorzattal együtt – elkallódtak.

A palota valamennyi termének mennyezetét finom színezéssel tagolt stukkók díszítették, amiből mostanra csak kevés maradt. A palota legszebb terme a könyvtárszoba volt, amelynek bútorzatát a 19. századvégén az Iparművészeti Múzeum-ba szállították. A falakat eredetileg nyolc beépített könyvszekrény (diófa furnírból és diófa intarziával, faragvánnyal díszítve) szegélyezte. A mennyezetet szegélyeiken falfestmények díszítik, amelyek a tudományok jelképei közt Bíró Mártont ábrázolják.

A püspöki palota valaha gazdag bútorgyűjteményéből csak néhány bútor maradt meg (a jobb oldali szárny – Képtár részleg – szobáinak belső berendezése máshonnan származó, részben korabeli, részben modern bútorzat). Eltűntek a hajdani magas művészi színvonalat képviselő, a sümegi fazekasok által készített, klasszicista stílusú kályhák is.

Forrás: wikipédia

Vélemény, hozzászólás?