A borostyán (szukcinit) gyakran tartalmaz zárványokat, sokszor épen maradt fosszilis rovarokat (szúnyogot, legyet, hangyát, százlábút) kisebb állatokat (gyík) növényi maradványokat, melyek az értékét növelik. Zárványként víz, terpentinolaj apró hólyagocskákban és pirit kristály is előfordul. Repceolajban kifőzve a gáznemű és folyékony zárványok eltávolíthatóak. Különböző ékszerek, faragványok, díszítőelemek készítésére használják.
Római elnevezése a sucus (=nedv) szóból ered. A görögök elektron-nak nevezték, mert dörzsölésre sztatikus elektromossággal feltöltődik. Francia neve a ambre, angolul amber-nek nevezik, mely egyaránt az ámbra szóból ered és az égésekor érezhető illatára utal. Magyar neve a Bernstein magyarított alakja, ami az ónémet börnen vagy bernen (=égni) szóból égő kő alapján eredeztetnek.
A híres szentpétervári borostyántermet eredetileg I. Frigyes porosz király készíttette, és 1712-től rövid ideig a berlini Charlottenburg kastély dísze volt. Fia, I. Frigyes Vilmos a mesés remekművet Nagy Péter orosz cárnak ajándékozta 1716-ban, aki a Pétervár melletti Carszkoje Szelóban található Katalin-palotába építtette be. A második világháború során a nácik lebontották, összecsomagolták és elrabolták a borostyántermet, amely valószínűleg Königsberg (Kalinyingrád) angol bombázásakor pusztult el. A Szovjetunió 1979-ben elkezdte újjáépíteni: a rekonstrukció 2003-ban fejeződött be, a német Ruhrgas jelentős támogatásával.
Forrás: wikipédia