Budapest – Wekerle-telep, Kós Károly tér

Budapest

A Kós Károly tér Budapest XIX. kerületében található köztér, egyben a Wekerletelep nevű városrész központja. Mai nevét 1987-ben kapta Kós Károly neves (erdélyi) magyar építész után, aki 1912-ben az építésre kiírt pályázat megnyerésével szerzett jogot a tér saját elképzelései szerinti kialakítására.

2011. szeptemberében az illetékes minisztérium a téren található összes lakóépületet, valamint a katolikus Munkás Szent József templomot is védett műemlékké nyilvánította.

A Wekerletelep építése 1908-ban kezdődött meg Wekerle Sándor politikus, miniszterelnök (és egyben ekkor egy ideig pénzügyminiszter) kezdeményezésére az angol munkástelepek mintájára, miután állami eszközökből megvásárolták a Sárkány család eladó birtokát.

A munkástelepen 1909-től 1925 végéig összesen 1007 ház épült 4412 lakással. A többnyire vidékről felköltöztetett munkásokra gondolva a költözés sokkját tompítandó a kertvárosias kialakítás mellett döntöttek, így a többemeletes bérházak helyett 2, 3 és 4 lakásos földszintes, valamint 6, 8 és 12 lakásos kétszintes épületeket terveztek. Ez a lakáselosztás meghatározóvá vált nemcsak a telep arculata, hanem a társas kapcsolatok kialakulásának szempontjából is. A kisebb utcákban földszintes beépítés szerint telepítettek házakat, míg a legszélesebb utakat emeletes épületek határolták. Építettek még négy iskolát és két különálló óvodaépületet fedett tornacsarnokkal. 1912-ben felépítették a rendőrkapitányság épületét és a lovasrendőri laktanyát, a következő évben pedig a postamesteri hivatal készült el.

Mai mércével mérve is modern lakótelepet kaptak a beköltözők, a lakások kertjei aktív tevékenységre adtak lehetőséget. A telep létesítésének első évében kizárólagosan állami munkáscsaládok találtak elhelyezést. 1914-ben az addig felépített lakásoknak közel 25%-át már idegen üzemek, főképpen a telepről könnyen megközelíthető magángyárak munkásai, valamint a telepen alkalmaztatást nyert tisztviselők, továbbá üzletbérlők és az állami rendőrség tagjai foglalták el. Későbbi időkben jobbára csak a kispolgárság tagjai engedhették meg maguknak, hogy ide költözzenek.

Az egész telep megtervezésénél kiemelkedő fontosságú volt a környezetnek a közösség életére gyakorolt várható hatása, ezért a főteret, mint kiemelkedően fontos területet, külön pályázat alapján akarták megépíteni.

A kialakítására kiírt pályázatot végül Kós Károly, mint meghívott építész nyerte meg. A teret körülvevő utcák sugaras rendszerét a központba vezető nyolc bekötőút köti össze.

Noha az általános kialakításáért Kós felelt, sem neki, sem más építésznek nem engedték meg, hogy kettőnél több épületet tervezzenek ide, így Kós csak a 2. és 3. számú épületet, valamint a keleti kapuépítményt (a „Kós-kaput”) tervezhette meg. A kor neves építészei közül szép épületet tervezett Schodits Lajos, Eberling Béla és Zrumeczky Dezső is. Néhány évvel később a tér 6. sz. épületét Wälder Gyula neobarokk jegyeket viselő épülete, majd Györgyi Dénes a tér 5-ös száma alatt, már későbbi kort idéző lakóháza követte. A teret a Heintz Béla által jóval később, 1930-ban tervezett katolikus Munkás Szent József templom zárja le. Keleti és nyugati végén egy-egy kapu van, mely a telepet átszelő Hungária út két torkolata fölött ível át. A keleti kaput Kós Károly, a nyugatit pedig építésztársa, Zrumeczky Dezső tervezte.

Ahogy az utakat és az épületeket, úgy a középső parkosított részt és benne a növényzetet is teljesen tudatosan tervezték meg és alakították ki (akárcsak az egész Wekerletelepen).

Neve kezdetben Fő tér, később pedig Petőfi tér lett, végül 1987-ben nevezték el kialakítójáról, Kós Károlyról a parkban 1987. november 25-én avatták fel egész alakos szobrát.

2010-ben a tér parkrészét, valamint az itt található Munkás Szent József templomot Európai Uniós támogatásból teljesen felújították, 2011 szeptemberében pedig a tér összes lakóépületét és velük a templomot is műemlékké nyilvánították.

A tér 4-es számú lakóépülete az 1998-ban útjára indult Barátok közt című magyar szappanoperában vált ismertté, mint az a képzeletbeli Mátyás király téri társasház, ahol a szereplők többsége él és ahol a cselekmény nagyrészt játszódik. A sorozat házhoz közeli kültéri jeleneteit szintén a téren szokták felvenni.

Forrás: wikipédia

Vélemény, hozzászólás?