Budapest – Hazai Bank

Budapest

A legtöbb magyar embernek a Harmincad utca 6. cím hallatán a budapesti Brit Nagykövetség jut eszébe. Ez a csodálatos épület azonban nem mindig szolgált diplomáciai célokat. 1914-es elkészültétől egészen 1946-ig a Hazai Bank székháza volt.

Mind a mai napig magán hordozza pénzintézeti múltjának jegyeit. Az épület, melynek terveit 1912-ben készítette a magyar Rainer Károly, megélte a két világháborút, a nagy világgazdasági válságot, a kommunizmus korát, az 1956-os forradalmat, valamint a berlini fal leomlását. Az épület eleganciája és a benne helyet kapott két intézmény története – a maga módján – foglalatát adja Budapest és egész Magyarország XX. századi történelmének.


Miután a törökök elhagyták Magyarországot a XVII. század végén, csupán néhány épület állt a pesti középkori városfaltól északra fekvő területen. Ezek között találjuk a vámhivatal szerepét betöltő Harmincadhivatalt is, amely a mai Gerbeaud cukrászda helyén állt. A hivataltól délre fekvő teret Harmincad térnek nevezték el; később Színház, majd Gizella, végül Vörösmarty térre keresztelték át. Idővel a térről keleti irányba nyíló utca kapta a Harmincad utca elnevezést.

Pest növekedése miatt vásárteret (a mai Erzsébet teret) alakítottak ki a tértől keletre. 1810-re már az összes telek beépült a tér körül. Ekkortájt emelték az első épületet a mai Harmincad utca 6. szám alatti telken. Ezt az épületet egy gazdag pesti üzletember, Ullmann Móric vásárolta meg 1830-ban. Nem lakott itt, csak kiadta bérlőknek és üzlettulajdonosoknak. A ház átvészelte a város nagy részét elöntő 1838-as árvizet, az 1849-es ostromot, és még a századfordulón is állt. Akkoriban a szomszédos épületben működött Koller Károly divatos társasági fotós műterme, aki a császári és királyi fényképész címet is használhatta. Ferenc József legalább két alkalommal járt nála, hogy lefényképeztesse magát. Az első látogatást megörökítő kép egyszerű, kétemeletes házat mutat a Harmincad utca és a mai Erzsébet tér sarkán. Az épület a második látogatás idejére még egy szinttel bővült. A századforduló után új építmény foglalta el a szerény, háromemeletes lakóház helyét, a Hazai Bank székháza.

A Hazai Bank története több mint egy évszázada kezdődött, az 1867-es Kiegyezést követő politikai stabilitás viszonyai között gyorsan kibontakozó ipari forradalom időszakában. Az élelmiszer-, acél- és gépipar rohamosan fejlődött, csakúgy, mint a vasút. A beruházásokhoz és a növekvő prosperitáshoz szükséges tőkét magyar bankok biztosították.

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület (PHETE) 1892-ben határozta el egy crédit mobilier típusú bank alapítását, amely önálló leányvállalatként ipari és kereskedelmi hitelek folyósításával foglalkozott. Így jött létre a Hazai Bank. Működését az Egyetem utca (ma Károlyi Mihály utca) és Reáltanoda utca sarkán álló épületben, a PHETE székházában kezdte meg, majd 1849 májusának elején a Dorottya u. 3. alatti saját irodaházába költözött.

A kezdettől fogva igen sikeresen működő bank 10 millió koronás alaptőkével indult. Az összeg nagyságrendjére jellemző, hogy ezidőtájt az ipari dolgozók átlagos munkabére napi 1 korona 80 fillér, a férfiak mezőgazdasági napszáma pedig még ennél is kevesebb volt. A két legnagyobb forgalmat lebonyolító magyarországi pénzintézet, a Magyar Általános Hitelbank (MÁH) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB) alaptőkéje 1900-ban 48 millió, illetve 30 millió korona volt. A bank alaptőkéje 1913-ra már 40 millió koronára emelkedett. Nyeresége szintén növekedett, 1906-tól meghaladta az évi kétmillió koronát. A Monarchia területén jelentős összegeket fektetett elsősorban vasúti részvénytársaságokba, de más iparágakba is, a sörgyártástól az acéliparig. A korabeli viszonyok között 1910-ben már közepes nagyságú banknak számított. Tevékenységi körét magánügyfelekre is kiterjesztette, és több fiókot nyitott, az elsőt 1900-ban, a Nádor utcában. A feladatok ellátásához a Dorottya utcai köponti irodaház hamarosan szűknek bizonyult, így a vezetőség 1911-ben úgy döntött, hogy a Harmincad utca és az Erzsébet tér sarkán felépítik a Hazai Bank saját székházát.

Rainer Károly építészt bízták meg az új épület tervezésével. Rainer Szegeden született 1875-ben, és 1897-ben szerzett diplomát a budapesti Műegyetemen. Bécsi és hazai építészeknél dolgozott, majd 1906-ban önálló irodát nyitott Budapesten. A Hazai Bank tervezéséhez feltehetően a Haris köz 1-5. és 2-6. szám alatti Luczenbacher-házak 1909-es pályázatán elért sikere adta a legjobb referenciát. A pályázatot Rainer nyerte meg, az építkezést 1911-ben fejezték be. A Luczenbacher-házak bejáratainak lapos dór pilaszterekkel való díszítése visszaköszön a Hazai Bank kapuját keretező dór oszlopokon. Rainer tervei szerint épült fel a Móricz Zsigmond körtér 18. szám alatti lakóház (1910-ben fejezték be), az EMKE kávéház egykori belső berendezése (Skutetzky Sándorral),valamint a Timisiana Bank székháza és bérháza Temesváron (ma Timisoara). Más kitűnő munkákat is készített, de talán a Hazai Bank székháza tekinthető Rainer legkiválóbb művének.

Rainer stílusa könnyen felismerhető. Az íves oromzatok, a felső emeleteken alkalmazott oszlopos loggiák és a meredek tetők a szecesszió hatását mutatják. Későbbi munkái erősen klasszicizáló, olykor empire jellegűek.

A Hazai Bank terveit már 1911-ben publikálták. Az elkészült épület több ponton eltért az eredeti elképzeléstől. A legfontosabb változtatás az volt, hogy egy 6,5 méter széles sávval csaknem négyzet alakúvá bővítették a házhelyet a tőle északra fekvő telek rovására. Ennek köszönhetően Rainer nagyvonalúbban tervezhette meg az épület belsejét, különösen a Pénztártermet. Más eltérések is voltak. Az eredeti terv zárókővel ellátott félköríves földszinti ablakokat mutat, amelyek helyett egyenes záródású ablakok készültek. A saroktornyok teteje alacsonyabb lett, mint az eredetileg tervezett gúla alakú sisakok. A főpárkány fölé a manzárdablakok helyett tömör attika került. Említésre érdemes még, hogy az építész egy előtetővel ellátott oldalbejáratot is tervezett a Harmincad utcai oldalra, de az építkezés során ezt elhagyták.

Az építési engedély kérelemhez csatolt végső rajzokat Rainer 1912. április 12-i keltezéssel írta alá. Ezek rendkívül részletesek. A pince alaprajzát is tartalmazó tervek különös gonddal készültek, tartalmazzák a világítótestek, a telefonok és a csőpostaállomások helyét is. A terveken a bútorozást is jelezték, sőt azt is feltüntették, hogy melyik szobát ki fogja használni.

Az építkezés 1912-ben kezdődött. Az építési vállalkozó a Mann József és Fia cég volt. Haas és Somogyi építette a Pénztárterem üvegtetejét. Knuth Károly készítette a központi fűtést. Az építkezés 1914 közepén fejeződött be. 1947-ig, ameddig a Hazai Bank használta az épületet, csupán kisebb változtatásokra volt szükség.

Forrás: http://ukinhungary.fco.gov.uk/hu/about-us/our-embassy-in-budapest/embassy-history

Vélemény, hozzászólás?