Verőce régtől fogva a legjelentősebb település a vármegyében, Horvátországban, mely a nevét is róla kapta, sőt már 1243-ban szabadságjogokat kapott IV. Béla királytól.
A kastély, egy egyszintes, alaprajzában hosszan elnyúló, szabályos téglalap alakú, kb. 88×13 méter nagyságú épület, sekély rizalitokkal a csatlakozási oldalakon és egy különösen kihangsúlyozott középső rizalittal, az északi és a déli homlokzatán. Az északi főhomlokzat erősen kiugró rizalitjában nyúlik el a nagyszalon és az erkély, a déli, udvari homlokzatéban, a lépcsőház húzódik. A teraszaként és egy időben kastély bejárataként is szolgáló erkélyt, két sorban elhelyezkedő, 16 oszlop hordozza. Az erkélyt pontosan a bevezető híd és a város barokkos tengelyébe helyezték. Az északi, főhomlokzatot ablak fűzérrel (ebből négy ablak a nagyszaloné), valamint hangsúlyos fél oszlopfős pilaszeterekkel és megereszkedő girlandokkal tagolták. A déli, udvari homlokzat, a park felé fordul, a ritmusát a földszint nyitott, valamint az emelet üvegezett árkádjai adják meg, továbbá a mindegyik rizalit kiugrásában lévő három-három ablaknyílás. A manzárd tetők, az alaprajz azon részei fölött, ahol a kiugró rizalitok vannak, a kastélynak reprezentatív kinézetet adnak. A számos stiláris díszítő elem alapján a kastély, barokk véginek, kora klasszicistának sorolható be, ami a klasszicizáló késő barokknak felel meg. A kastély földszintjén egy kocsi áthajtó van. A földszinten találhatók a kisegítő és a gazdasági helyiségek, az emeleten, a tulajdonos lakószobái vannak. A kastélyban, 1831-ben, 38 szoba volt.
A kastélyban immár a Városi múzeum és a Városi könyvtár és olvasóterme található. Az épület felújítási munkálatait, a XX. század ötvenes éveiben kezdték meg és az alapjaitól elvégzett felújítást, 1971-ben fejezték be. A kastély eredeti funkciója, a Schamburg-Lippe hercegek elköltözésével szűnt meg. Annak ellenére, hogy Draskovich Iván gróf egy ideig még használta a kastélyt, benne azután többé már nem folytattak a tulajdonosok családi életet. Még 1912-ben, a városi tanács hozott egy olyan rendeletet, hogy a kastélyt a parkkal megveszik és átalakítják Horvát otthonná. Az I. világháború ellehetetlenítette ezt a szándékot [770]. Draskovich gróf ugyan 1916-ban, felajánlotta a kastély megvételét a városi tanácsnak, 60.000 akkori koronáért, de ezt visszautasították. A városnak csak 1931-ben sikerült megvennie a kastélyt, amikor is lehelyezték benne a város főpolgármesteri hivatalát.
Az egyik, kb. 14 méter külső átmérőjű, kör alakú saroktornyát, Pejácsevich gróf, 1752. után, kastélykápolnává alakítatta át, amely 1782-ben nyilvánossá lett. A romjai közt, 1799-ben, még fogadalmi körmenetet tartottak, Szt. Flórián és Szt. Egyed tiszteletére. Egy másik, négyzetes tornyát magtárrá alakították át.
Forrás: veroce.hu