Budapest – Kerepesi – Fiumei úti temető ősszel

Budapest

Őszi séta, emlékezés Budapesten a (Kerepesi) Fiumei úti temetőben

Most készültem, a koszorúzás után és séta közben térképpel a kezemben haladtam a síremlékek között, tudtam a mai őszi nap emlékezetes marad számomra.

Már a bejárat mögött, a szecessziós panteonnál – a 2 oldalon lévő 4 kupola csodás mozaikjai lenyűgözték kamerámat – az aranyozott műalkotások is az ősz színeit idézték.

Az Erkel Ferenc Társaság és Gyula város polgárai – közöttük Én is -, városunk Önkormányzata 2011. november 5-én és 2009. őszén is Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe szervezett program keretében koszorúzással tisztelegtek az Erkel család és az Erkel Ferenchez kötődő zenei nagyságok emléke előtt. A kiváló időjárás és a remek fények szinte kényszerítették a fotográfust a látvány megörökítésére. Erkel és más történelmi, művészeti nagyságok emlékének megidézésére, közreadására.

A zenetörténeti nagyságok mellett, a temetői séta keretében – gyönyörű napsütésben további történelmi személyiségek és művészek síremlékeit is láthattuk. (ill. kereste a fotós szeme…) Fantasztikus érzés volt több mint 30 nevezetes magyar híresség egyedi, műremeknek számító síremlékét megcsodálni, ebből látható a honlapomon néhány.

A sírkert, a park fái, növényei – lábunk alatti vastag szőnyeg formájában, őszi köntösben – sárga, rozsda, piros, barna, színpompás viseletben tekintett az objektív felé. Fantasztikus volt a csend, amit csak itt lehet igazán megtapasztalni. Szeretném hinni, hogy a fiatalabb generáció is értékeli, keresi, igényli egy magyar történelmi temető hangulatát, légkörét, művészeti hagyatékát.

Kossuth Lajos, Deák Ferenc, dr. Antal József, Munkácsy Mihály, Ybl Miklós, Lechner Ödön, Jókai Mór, Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán, Csontváry Kosztka Tivadar, Barcsay Jenő , Mosonyi Mihály, Heltai Jenő, Blaha Lujza, Czigler Győző, Ferenczy Noémi, Eötvös Lóránd, Lotz Károly, Csiky Gergely, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Veres Péter, Szabó Lőrinc, Zala György, Weiner Leó és a többiek…

Már 4. alkalommal járom a temetőt, mindig találva újat és mindig megígérve Önmagamnak visszajövök egyedül egy egész napos emlékező fotósétára, tisztelegve a legnagyobb magyarok emlékei előtt… Egy hete sincs még a Kozma utcai Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában voltam – ott teljesen más, nagyon szomorú érzésekkel viaskodva kattogott a fényképezőgép. A Nemzeti Emlékhelyen az időjárás is alkalmazkodott az egykori eseményekhez szomorúan szemerkélt az eső!!!!!!

Budapest 2011. november 4.

Bagyinszki Zoltán

Vélemény, hozzászólás?