A versailles-i kastély egy barokk épület, amelyet XIV. Lajos francia király építtetett. A kastély 1682-től egészen a Nagy Francia Forradalomig, azaz 1789-ig a francia királyok lakhelye volt.
Versailles egy kicsi falucska volt, majd miután XIV. Lajos felépíttette a kastélyt, ez lett a francia politikai élet központja. Ma Versailles már Párizs egyik külvárosa.
Versailles mára az abszolút monarchia egyik jelképévé vált.
A versailles-i palota XIV. Lajos korában
A Napkirály szenvedélyének tárgya nem holmi házasságon kívül született gyerek, vagy egy titkos hölgyecske, hanem a versailles-i kastély (Château de Versailles) volt. A palota, amelyet magának építtetett, egyben a monarchia csúcsát jelképezte. Mielőtt Versailles megépült, helyén vadászterület volt; a hajnali ködben, az erdő fái között.Emiatt szerette meg Lajos ezt a helyet ahol apja, XIII. Lajos 1624-ben egy vadászkastélyt építtetett a tavakkal, fákkal és nádasokal szegélyezett mocsaras területen, és ahol ő, a Dauphin már gyermekként megtanult őzekre vadászni. Később szóba került ennek a lebontása.
1666-ban, néhány hónappal a spanyol infánsnővel kötött házassága után a fiatal XIV. Lajos úgy döntött, az édesapának oly kedves vadászkastélyt mégsem bontatja le, hanem újjáépíti. Képzeletében már formálódott a modell, melyet minden áron követni akart. Rengeteg híres festőt és dekoratőrt hívatott meg ide, ám úgy tűnt Versailles túl költséges az ország kincstárának. De Lajos hajthatatlan volt, pedig a költségek 1684-ben közel nyolcmillió frankra rúgtak.
A palota elrendezése
A miniszterek és más méltóságok a kertre néző észak déli szárnyakban laktak, míg az udvaroncok szobái a falura néztek. A királyi lakosztályok a palota központi részének első emeletén voltak. A királyé északra, a királynéé délre nézet. Két márvány lépcsőházzal voltak elérhetők, az Escalier des Ambassadeurs-rel(már nem létezik)és a “királyné lépcsőjével”.
A kert
Lajos kertésze Le Nôtre (1613-1700) volt, egy olyan ember, aki még a király leglehetetlenebb kívánságait is teljesíteni tudta. Le Nôtre nem csak egy kertet tervezett a királynak, hanem egy olyan barokk várost, amely tele van meglepetésekkel. Lajos mint a magas fák szerelmese maga válogatta ki a fenyőket, nyárfákat és platánfákat, melyeket Flandria, sőt, Itália egyes vidékeiről telepítettek ide. Hasonló módon kedvelte a virágokat, főként az erős illatúakat. A kertész állandóan kereste azokat a ritka illatokat, melyek megörvendeztették a királyt.
Forrás: wikipédia