Találat a következőre: Mácsa

Mácsai Csernovics – Károlyi kastély és parkja

Erdély - Partium

A Csernovics-kastély bal oldali, kéttornyú szárnyát egy XVIII. századi épület felhasználásával a XIX. század első felében építették, a jobb oldali szárnyat Ybl Miklós tervei alapján 1862 és1886 között. 1862-től a Károlyi család tulajdona volt. Kertjében korabeli melegházak, úszómedence találhatók.A kastély 1939-ben Adam Iancu kurticsi orvos birtokába került, aki tíz hektáron kivágatta a parkját. A megmaradt, 17 hektáros park 1968 óta védett arborétum, többek között egy páfrányfenyő (Gingko biloba) otthona. A főallé mentén alakították ki a román írók szoborparkját. A kastélykert egyik sarkában található Damjanich János és Lahner György aradi vértanúk síremléke. Holttestüket titokban Csernovics Péter hozatta el Aradról és temettette el saját kastélya kertjében. A kastélyban kétévente humorfesztivált, ugyancsak kétévente néprajzi fesztivált rendeznek és évente megrendezik a karikaturisták találkozóját.

http://www.kastelyerdelyben.ro/csernovics-kastely-macsa-.html

A kastélypark, – eredetileg 10 hektáron terült el – majd a gróf Károlyi család érdemeként, még 10 hektárral bővült. A „szigetekként” ültetett növény ritkaságokat a világ minden részéről telepítették ide. A szinte szabályosan beültetett fák, cserjék csoportjait virágágyások, utak és ösvények „törik” meg. A még – meglévő ! – melegházak-üvegházak sejtetni vélik a szemlélődővel, az akkori uradalmi kertészet működését.
A mácsai birtok örököse, gróf Károlyi Antal György, ( gróf Almásy Dénesné tesvére) 100 hektárnyi erdőtelepítést végeztetett; 1892-ből származó adatok alapján az uradalom akácfa-szegéllyel körbe ültetve, több nyár-,akác-, és eperfa-sor szétszóródva a birtokon.

http://countess.hupont.hu/51/a-macsai-csernovits-kastely-a-lelek

Galgamácsa – Vankóné Dudás Juli művészete

Határon belül - 93.000 km2

A Galga felső szakasza mentén fekvő, római katolikus lakosságú település falumúzeumát Vankóné Dudás Juli kezdeményezésére hozták létre. A falu főutcáján álló, 1905-ben épült lakóházban található intézmény 1989-ben vette fel Vankó Imréné Dudás Juli nevét.
A rendkívüli tehetségű népművész meghatározó szerepet vállalt abban, hogy a település népe nagy ragaszkodással őrizte tovább őseinek hagyományait, szokásait, dalait és táncait. Falum, Galgamácsa című könyvében leírta, naív képein megfestette a mácsaiak hétköznapjait és ünnepeit.
A múzeum látnivalóinak kisebb részét jelenti a ház egykori tulajdonosa, a középparaszt Kurucz család egykori lakásának berendezése, a kiállítás gerincét Dudás Juli alkotásai adják.

http://www.museum.hu

Galgamácsa – Vankóné Dudás Juli Emlékház

Határon belül - 93.000 km2

A Galga felső szakasza mentén fekvő, római katolikus lakosságú település falumúzeumát Vankóné Dudás Juli kezdeményezésére hozták létre. A falu főutcáján álló, 1905-ben épült lakóházban található intézmény 1989-ben vette fel Vankó Imréné Dudás Juli nevét.

A rendkívüli tehetségű népművész meghatározó szerepet vállalt abban, hogy a település népe nagy ragaszkodással őrizte tovább őseinek hagyományait, szokásait, dalait és táncait. Falum, Galgamácsa című könyvében leírta, naív képein megfestette a mácsaiak hétköznapjait és ünnepeit.

A múzeum látnivalóinak kisebb részét jelenti a ház egykori tulajdonosa, a középparaszt Kurucz család egykori lakásának berendezése, a kiállítás gerincét Dudás Juli alkotásai adják.

(Forrás: www.museum.hu)
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”2183 – Galgamácsa, Petőfi Sándor utca 10.{}cabin-2.png{}Galgamácsa – Vankóné Dudás Juli Emlékház” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

TRIANON 100. – Híres magyarok, magyar hírességek I

Határon belül - 93.000 km2


Válogatás a teljesség igénye nélkül:
(pirossal szedve a Trianoni elcsatolt területeink.)

Arany János, Nagyszalonta, költő
Ady Endre, Érdmindszent, költő
Bay Zoltán, Gyula, tudós feltaláló
Benedek Elek, Kisbacon, író, meseíró
Bethlen Gábor , Marosillye, államférfi -fejedelem
Elie Wiesel , Máramarossziget Nobel díjas író
Erkel Ferenc, Gyula, zeneszerző zongoraművész
Goldmark Károly, Keszthely zeneszerző,
Gr. Széchenyi István, Bécs , A legnagyobb MAGYAR!-külföld
Hollósy Simon , Máramarossziget, festőművész
Hunyadi Mátyás-Mátyás király, Kolozsvár
II. Rákóczi Ferenc, Borsi, államférfi, Kormányzó
Jászai Mari, Ászár, színművész
Kőrösi Csoma Sándor, Csomakőrös, tudós, utazó
Klapka György, Temesvár, katona, Komárom hőse
Kis Jankó Bori, Mezőkövesd, népművész
Kossuth Lajos, Monok, államférfi , Kormányzó
Liszt Ferenc, Doborján zeneszerző, zongoraművész
Márai Sándor, Kassa, költő
Márton Áron, Csíkszentdomokos, rk. püspök- „emberkatedrális”
Mikszáth Kálmán, Szklabonya, író
Madách Imre, Alsósztregova, író
Petzvál József, Szepesbéla, optikai feltaláló, mérnök
Petőfi Sándor, Kiskőrös, költő, szabadságharcos
Szabó Pál, Biharugra, író
Gr. Tisza Kálmán , Geszt, államférfi politikus
Vankóné Dudás Juli, Galgamácsa, népművész, naiv festő

Bagyinszki Zoltán

Aradi Vesztőhely, “a Magyar Golgota”

Erdély - Partium

Történeti adatok:

Az első, szerény kivitelezésű kőemlék helyén 1881. október 6-án leplezték le a ma látható obeliszket. Eredetileg egy kovácsoltvas kerítés övezte. Az 1881-es avató-ünnepség a leírások szerint gyászmisével kezdődött, az obeliszknél az emlékbeszédet egy Barabás Béla nevű fiatal ügyvéd tartotta. Az obeliszken 1974-ben, a kivégzések 125. évfordulóján kétnyelvű fehér márvány emléktáblát helyeztek el. Ugyanekkor külön kis koporsóba helyezték, és itt temették el az addig az ereklyemúzeumban őrzött csontokat; akkor hozták Aradra Borosjenőből Leiningen Westerburg Károly, valamint Mácsáról Damjanich János és Lahner György maradványait. Kiss Ernő a jugoszláviai Eleméren, míg Dessewffy Arisztid a szlovákiai Margonyán nyugszik.

Alig 9 évvel az obeliszk felavatása után állították fel a szoborról elnevezett téren Zala György alkotását, a Szabadság-szobrot. Ennek lábazatán körbe a tizenhárom vértanú bronzportréi láthatóak. A kommunizmus évei alatt tiltva, 1989 után nyíltan a vesztőhelyi obeliszknél emlékeztek meg aradiak és nem aradiak a kivégzésről, majd a Szabadságszobor 2004-es újrafelállítása óta az ünnepségek két helyszínen zajlanak.

A műemlék leírása:

Az emlékmű a város déli részén, a Maros partján felépült vártól délre áll, az úgynevezett Vesztőhelyen. Az egyszerű, minden díszítést nélkülöző szürke gránit obeliszk mesterséges, terméskövekkel burkolt felületű domb tetején áll, beton talapzaton. Négyzetes, tömb alakú lábazatát keskeny párkány zárja le, ezen emelkedik a lábazatnál keskenyebb obeliszk. Hozzá a domb egyik oldalán lépcső vezet fel. A lábazati részen, a lépcsővel éppen szemben, a következő – egykor aranyozott – felirat olvasható:

AZ ARADI TIZENHÁROM
VÁRTANÚ
KIVÉGEZTETÉSI HELYÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE
EMELTETETT
1881
OKTÓBER 6.-ÁN

Fölötte az obeliszk fölső részén:
1849 október 6.
Az emlékmű fölső részének fennmaradó három oldalán a tizenhárom név szerepel a kivégzés sorrendjében.
Az 1974-ben készített kétnyelvű fehér márvány emléktáblát az emlékmű hátsó oldalán, a domb oldalában helyezték el, négy sarkán gyűrűkkel megemelhető betonlapban. Egyszerű kapitálisokkal írt szövege a következő:

IN MEMORIA GENERALILOR
AULICH LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, DESSEWFFY ARISZTID, KISS ERNŐ, KNÉZICH KÁROLY, LAHNER GEORG, LÁZÁR VILMOS, LEININGEN ESTERBURG (sic!) KARL, NAGY JÓZSEF, PÖLTENBERG ERNEST, SCHWEIDEL JÓZSEF, TÖRÖK IGNÁC, VÉCSEY KÁROLY
DIN ARMATA REVOLUŢIONARǍ MAGHIARǍ DE LA 1848-49. EXECUTAŢI LA 6 OCTOMBRIE 1849 DIN ORDINUL AUTORITǍŢILOR IMPERIALE HABSBURGICE.
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADLAMI HADSEREG TÁBORNOKAINAK EMLÉKÉRE, AKIKET 1849 OKTÓBER 6.-ÁN A HABSBURG CSÁSZÁRI HATÓSÁGOK PARANCSÁRA KIVÉGEZTEK

(Forrás: http://lexikon.adatbank.ro)
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Arad, Romania{}modernmonument.png{}a Magyar Golgota” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Ybl Bicentenárium 2014.

Határon belül - 93.000 km2

A magyar művészet, az építészettörténetünk egyik legnagyobb alakját ünnepeljük hamarosan.
Pályájának sikerét rendkívül igényes, nagyszámú alkotások- kiemelkedő épületek sora bizonyítja. CSAK KASTÉLYOK ÉS PALOTÁK TÉMAKÖRBEN TÖBB MINT 30 OPBJEKTUM FŰZŐDIK A NEVÉHEZ…

Ezzel a kastélyos válogatással szeretnék előre is tisztelegni a nagy építész Ybl Miklós munkássága előtt, születésének közelgő 200 éves évfordulója alakalmából. Közben készül már a következő válogatás, ill. fotózom a további kiemelkedő alkotásait is (Operaház, Bazilika, Vámház, Várkert bazár stb.). Ezt is szeretném még a nyár folyamán elkészíteni – hogy minél teljesebb képsorozattal mutathassam be Önöknek Ybl Miklós tevékenységét, alkotói pályáját.

Ybl kastélyok paloták a történelmi Magyarország területén :
Budai vár
Budapest Károlyi palota
Szabadkígyós Wenckheim kastély
Ikervár Batthyány kastély
Parádsasvár Károlyi kastély
Fehérvárcsurgó Károlyi kastély
Nagymágocs Károlyi kastély
Nagykároly Károlyi kastély
Fót Károlyi kastély
Mácsa Károlyi kastély
Hőgyész Apponyi kastély
Doboz Wenckheim kastély
Kétegyháza Almásy kastély
Bélmegyer – Fáspuszta Wenckheim kastély
Gerla Wenckheim kastély
Kiscsákói Geist kastély
Várkert Bazár – (Az 1875-1883 közt Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert Bazár a Világörökség része, ugyanakkor 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike volt.)

További Ybl kastélyok – későbbi fotósfeladatok: Tótmegyer, Stomfa, Fegyvernek, Tura, Zsombolya, Csitár, Lengyeltóti, Fűzérradvány, Szilvásvárad, Parádfürdő.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.

Az Ybl Miklós-díjat 1953-ban alapította a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa (1069/1953. (XI. 6.) határozat), mely az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb szakmai kitüntetés. 1964-ig évente hat I. és hat II. fokozatú díjat adományoztak, 1964-1977 között harmadik fokozatú díj adományozására is volt lehetőség, majd 1978-tól évi tízre csökkent a díjban részesíthetők száma.

Könyv – Erdély természeti kincsei

Könyvek

Fotó: Bagyinszki Zoltán, szöveg: Pál Zoltán

Tóth Kiadó Debrecen

A négy kötetre tervezett Erdély sorozat 3. részeként a héten jelent meg, most jut el az olvasókhoz, üzletekbe!!!!

4 évszak, 281 fotó – 144 oldalon. 41 természeti csoda Erdély legszebb látnivalói közül – tudjuk ebben a témában több 41 szépség-érdekesség bemutatható még, talán egyszer folytatjuk…

A Tóth Kiadó gondozásában, térképpel szép, igényes nyomdai kivitelezéssel, Pál Zoltán ismertető szövegével és Bagyinszki Zoltán fotóival megjelent a könyv.

Album amely a fotográfus szerző első vállalkozása a természet szépségeinek megörökítésére. Sok kalandos fotós program a kárpátok ölelésében, a Bihar hegység varázslatos látnivalói közül. Szerencse – épp bőrrel megúsztam a körutazást.
Kedves Olvasó, Tisztelt Hölgyem, Uram! Erdély 41 természeti csodája a könyvben megtekinthető, ha teheti válogasson a látottak alapján és keresse fel “igaziból” e szép tájak egyikét-másikát. Jó utat kíván a fotós Bagyinszki Zoltán, ja és a fényképezőgépet ne hagyja otthon!

Tekintse meg az alábbi tartalomjegyzéket és a felvételéket honlapomon. (tovább…)