A településtől nyugatra, egy 536 m magas magaslaton állnak -mintegy megkoronázva a tájat- a késő középkorban épült szászkézdi Parasztvár tekintélyes romjai. Nyugati irányba egy közepesen emelkedő szerpentinút vezet a várba, melyen kb. 30 perc alatt kényelmesen felérhetünk. A várból először az iskola torony külső falát és a külső fallal egy vonalban. A vár szabálytalan alaprajza követi a magaslat észak – déli irányba húzódó formáját. Itt a történetét csemegézve mindjárt Bozók jut eszembe, hiszen a vár a 20. század közepéig egészen kiváló állapotban volt, lakták is, számos archív fénykép és adat segít az erősség egykori képének rekonstruálásában. Az 1999-es és 2000-es ásatások tisztázták a vár építéstörténetét. A várat a 15. század első éveiben kezdték építeni. (Itt jegyezném meg, hogy a várban található egy 1347-es felirat az egyik alapfalon, de kérdésemre Sófalvi András cáfolta, hogy korabeli feliratról lenne szó, mintegy kiigazítva az interneten
keringő adatot, mint a vár építésének kezdetét.)
Kezdetben három toronyból (Kaputorony, Iskola torony és Fejedelem torony) és védőfalból állt, a 17. századig viszont újabb tornyokat emeltek (Paptorony, Lőportorony). A kaputornyot külső Őrtoronnyal és zwingerrel erősítették meg. (zwinger: várak két kőfallal határolt területe. Ez a kifejezés használatos a fal szorosban emelt épületekre is) Az őrtorony egy 8*5,5m-es alapterületű építmény, másodlagosan kapcsolódik a keleti várfal külső oldalához. A boltozott földszintet kívülről fakapu zárta le, az emeleti szinten négyszögletes lőrések. helyezkedtek el. A tornyot nyitott konzolokra fektetett tornácos tetőszerkezet zárta le. Az Őrtonyot a Kaputoronnyal összekötő falszoros párhuzamosan haladt a keleti fallal, külső oldalát támpillérek erősítették meg.Felső szintjén gyilokjárók és lőrések. A falszorost egy szűk járat kötötte össze északon az elővárral. A Kaputorony a leírás szerint a vár egyik legerősebb védműve lehetett. A torony aljában árkádíves átjáró vezetett a vár belsejébe, ezt függőlegesen felvonható fakapu védte. A kapu fölött szuroköntővel és lőrésekkel. (A szuroköntővel, mint védekezési formával számos esetben találkozunk az erdélyi középkori műemlékek kapcsán. Feld István elmondása szerint a szuroköntő kifejezés nem találó, mert szurkot nem nagyon önthettek a védekezés során, hiszen nagyon drága volt. Jobb kifejezés egyelőre azonban nincs erre a védekezési formára.)
A Kaputorony vár belsejében elhelyezkedő északi oldalán egy fal fut a Pap toronyig. A fal melletti a kiindulási pontnál egy lépcső visz fel a kaputorony felső szintjére, illetve a várfal belső oldalán futó gyilokjáróra is fel lehetett jutni. A vár keleti fala mentén, déli irányba kezdem el a vár bejárását. A keleti fal lőrések maradványai találhatóak, néhol eklatánsan elkülöníthető a másodlagos kiegészítés rajzolta a falban. A vár közepén a téglalap alakú északkelet-délnyugat tájolású épület maradványai találhatóak. A kutatás az épületet a 17. századinak keltezte, így nyitottá téve annak funkcióját. A hagyomány szerint a kápolna maradványai ezek,bár nem kizárható hogy valamelyik toronyban, (pl. a Pap toronyban) lehetett alternatívaként még a kápolna. Az iskolatoronyhoz érek. Érdekes, univerzális védművel állok szemben. Eredetileg egy félkör alakú faltorony volt, az udvar felöl nyitott földszinti résszel. A második szinten a várfal síkjával egybesimuló árkádív támasztotta alá a torony belső falazatát. Harmadik szintről lehetett átjárni a gyilokjárókra. A torony külső oldalán szuroköntők, keskeny lőrések. A következő állomás a Lőportorony és környezete. A torony téglalap alakú, nagy falvastagsággal rendelkező négyszintes védőmű volt. A toronyba az első és harmadik szintről lehetett bejutni. Harmadik szintjéről lehetett árjárni a gyilokjárókra. A torony közelében a Fejedelme torony felé haladva bukkanunk a vár kútjára. A magas kb. 10-es a Lőszertornyot és a Fejedelemtornyot összekötő várfalak lőrésfülkéiben kulcslyuk alakú vagy téglalap alakú lőrésnyílások garmadája.
http://www.erdelyivarak.hu/magyar/oldalak/szaszkezd_parasztvar/