A XVI-XVII. században, reneszánsz stílusban épült kastély a falu és a Székelyföld egyik gyöngyszeme. Itt nevelkedett a korán árvaságra jutott Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme.
A kastély átalakítása Lázár István nevéhez fűződik, aki 1631 körül az épületet bástyákkal ellátott várfalakkal és várárokkal vette körül. Ebben az időben készült a homlokzat reneszánsz díszítése is.
1707-ben a labancok felégették a kastélyt, melyet Lázár Ferenc állíttatott helyre. Neki tulajdonítják a lovagterem építését is, ahol később, hosszú időn keresztül széki gyűléseket is tartottak.
A épület később még kétszer leégett, a második tűzvészben (1872) állapota nagyon leromlott.
Az épület restaurálási munkálatai napjainkban is folynak, végső cél, hogy a kastély újra régi szépségében csillogjon, hiszen ez az erdélyi reneszánsz építészet egyik legjelentősebb építménye.
A kastély homlokzati részén található emeletes kapubástya egy időben lakótoronyként is szolgált. Az épület udvarára torony boltíves bejáratán juthatunk be.
A kert bal oldali fala mentén az egykori konyha, cseléd- és katonalakások, a kovácsműhely és az istálló romjai láthatók. A jobb oldali fal mellett álló emeletes épület az Asszonyok-háza, ahol a vár úrnői laktak. Az udvar közepén található kicsi épület a kastély föld alatti pincetömlöcének lejárataként szolgált. A bejárattal majdnem szemközt található a tatarozott lovagterem, ami leginkább tanácskozások színhelye volt, de itt szállásolták el az ide érkező vendégeket is.
www.erdelyiturizmus.hu