A pápai reformátusok megkötések között felépült régi temploma mintegy 100 év után kicsinek és múltjukhoz viszonyítva méltatlannak bizonyult. Már 1885-ben felébredt bennük a vágy, hogy egy nagyobb méretű templomot építsenek, amelynek van tornya és harangja, amelyben a hívek kényelmesen elférnek.
Külső leírása
A Dunántúl legnagyobb református temploma, Dudás Kálmán tervezte. A kelet-nyugati tengelyben, főhomlokzatával kelet felé néző épület stílusában neoreneszánsz és neobarokk elemek késő szecessziós elemekkel keverednek. Főhomlokzati tornyai 50 méter magasak, közöttük íves oromzat húzódik, tetején kőkehely. A főhomlokzat közepét az orgonakarzat nagyméretű, hármas osztású ablaka tölti be, a tornyokon ugyanebben a magasságban egy-egy ikerablak jelenik meg. A jón oszlopokkal ellátott oszlopcsarnokon keresztül jutunk a belsőbe, a bejárata fölötti félkörívben a Kálvin jelmondatát olvassuk: “Szívemet hozzád emelem”, alatta az égő szív motívuma, szintén Kálvin jelképe. Az előcsarnok teteje csipkés párkánnyal zárul, két oldalán egy-egy kőváza jelenik meg. Falai az ablakok magasságáig rusztikus terméskő burkolatúak. Az épület tömegéből kiemelkedő tornyok második emeletén vannak elhelyezve a harangok. A fölöttük lévő, ablakkal áttört szakasszal ér véget a toronyfalazat, melyre íves, ütemes vonalú toronysüveg borul. Maga a templomépület is rendkívül változatos és ütemes vonulatú. A főhajót alacsonyabb és keskenyebb kereszthajó szeli át, amely kívül negyed kör alaprajzú bővülettel csatlakozik a főhajóhoz. Oldalhomlokzatain három-három ablak látható, melyek közül a középső magasabb a szélsőknél. A tetőt piros szegélyekkel ellátott palatető fedi.
Az oszlopcsarnokon túljutva a karzat alatti előcsarnokba jutunk, ahol a II. világháborúban elhunyt pápai reformátusok emléktábláját és az ajtó fölött a következő feliratot láthatjuk: Istennek háza és az égnek kapuja (I Mózes 28,17).
Belső leírása
Belépve egyterű, áttekinthető csarnoktemplomba érkezünk. Ülőhelyeinek száma 1250. Három oldalról karzatok húzódnak. A bejárat felőli kétemeletes karzat felső szintjén az orgona található. Ez 2 manuálos, pedálsoros, 32 regiszteres hangversenyorgona. Az Öregtemplom 1858-ban készült orgonáját 1941-ben Angster József és fia által átszállították az új templomba, és ott felállították. A régi hangszer alkatrészeit is felhasználva 1949 és 59 között készült el a jelenlegi a Váci Cecília Orgonagyár munkája alapján. Tervezője Ákom Lajos volt, és Schäfer Ágoston építette meg a hangszert. Elektro-pneumatikus, csuszkaládás rendszerű, villanymotor hajtja benne a levegőt. A falak fehér-törtfehér színűek, melyeken visszafogott neobarokk stukkódíszek, tagozatok, párkányok jelennek meg. A belső fölé karcsú oszlopokon nyugvó, nagy fesztávú központi csehsüvegboltozat borul, melyhez négy oldalról dongaboltozatos terek csatlakoznak. A karzatok nagy kiülésű konzolokon nyugszanak. A két oldalsó karzat fölött középen egy kosáríves, kétoldalt egy-egy félköríves hevederív húzódik, a bejárat feletti karzat keskenyebb, viszont kétemeletes: a konzolokon nyugvó alsó karzat fölé dór oszlopokra támaszkodó emelet emelkedik, ahol a már említett orgona látható, mellette két díszes kandeláber. A tágas, gondosan faragott padok párhuzamos elrendezésűek. A bejárattal átellenben álló, díszes, kőkosarú szószék és az alatta kétoldalt lévő Mózes-szék az előttük lévő úrasztalával együtt 1937-ben készült Hittner József műhelyében Győrött. A szószék fölött három egyforma nagyságú ablakot látunk, fölötte felirat: “Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené”. Az úrasztal előtt szép faragású, ókeresztény motívumokkal ellátott keresztelő medence áll, Percz János munkája. A szószék melletti bejáratok mellett, a karzatok alatt egy-egy márványtábla látható, a déli Huszár Dávid nyomdász-prédikátoré, míg az északi Balogh Séllyei István püspöknek és Kocsi Csergő Bálint kollégiumi rektornak, mint hitük miatt gályarabságba elhurcolt áldozatoknak állít emléket. A karzatajtók timpanonos kiképzésűek.
A kollégium
A mohácsi vész utáni esztendőkben a Dunántúlon gyorsan terjedő reformáció 1531-ben hívta életre a Pápai Református Kollégiumot.
A környék földbirtokosa a protestantizmust támogató Török Bálint volt, aki később Debrecen reformálásában is vezető szerepet kapott. A pápai egyház első jelentős prédikátorát, a még lutheránus Sztárai Mihályt a nyomdájáról országszerte ismert Huszár Gál követte, akinek idejére (1560-1578) már a kálvinizmus is megerősödött. Ennek eredményeképpen 1585-re a kollégium már kéttagozatos főiskolaként működött, amelyben gimnáziumi és teológiai oktatás folyt.
Mivel a kollégium legelső épületét, amelynek alapjait a Fő tér melletti Ruszek köz rejti, erre az időre elvesztette, új otthont építettek a Szent László utcában, ez a mai Leányinternátus magja, amelyet többnyire Ókollégium néven ismernek. Az 1841/42-es tanévben e falak között tanult nemzeti kultúránk három kiválósága: Petőfi Sándor költő, Jókai Mór író s Orlai Petrich Soma festőművész.
http://www.templom.hu/
http://refi-papa.hu/