“A magyar kovácsoltvas művességet művészi szintre emelő JUNGFER GYULA (Pest, 1841. jan. 9. – Budapest, 1908. nov. 26.) apja műhelyében sajátította el a mesterség alapjait. 1857-ben a céhes hagyományoknak megfelelően vándorútra kelt és Ausztriában, Németországban valamint Londonban dolgozott. 1866-ban kapta meg az iparjogot Pesten. Nemcsak Jungfer életében, hanem a magyar művészettörténetben is döntő esemény volt, amikor az Ybl által tervezett Várkert-bazár öntöttvasból tervezett díszeit ő ugyanazon az áron kovácsoltvasból készítette el. Ezzel a sikerült és rögtön igen sikeres munkájával megalapozta a magyar kovácsoltvas művesség művészeti ággá emelését. További munkái zömében Budapesten követhetők nyomon. Az e korszakban alkalmazott valamennyi stílusirányzatban alkotott. Barokk-rokokó forrásból merített a Dorottya utca 6. vaskapujának és lépcsőház rácsainak, valamint a Kálvin téri Wenckheim palota kapuinak készítésekor. Szecessziós műve például a Ferenciek tere 1. alatti ház rácskapuja. Folklorisztikus elemeket használt a Gresham palota pávás díszeihez és a Klotild palota vitézkötést idéző indáinál. A kovácsoltvas házdíszek mellett ötvösművészeti és plasztikai alkotásokat is készített. A századfordulón mintegy száz főt foglalkoztató üzemének hatása az egész országra kiterjedt. Az ország gazdasági életében is aktív szerepet vállalt, tagja volt többek között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, az Országos Ipartanácsnak, 19 éven át elnöke volt a Budapesti Ipartestületnek. Számos díja, kitüntetése közül a legjelentősebbek az 1900. évi párizsi és az 1904. évi Saint-Louis-i világkiállítás Grand Prix-e valamint az 1896-os ezredéves magyar kiállításon elnyert aranyérem.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon).”
Kerepesi temető: Á. B. 8. [kivitelezők: Gerenday-cég, Jungfer-cég]