… Az első dolog, ami a Rákóczi-ház új díszítésénél szemünkbe ötlik, a diszítés motívumainak modern volta, mely ezeket a párkányokat újból mellőzni kezdő modern épületeink díszítésére is alkalmassá teszi. Gróh régi eperjesi épületekről leste el motívumait s csak a díszítéssel járó sajátos körülmények hatása alatt váltak ezek öntudatosan dolgozó művészi keze alatt egészen modern szinűekké. Az eperjesi Rákóczi-ház díszítését ugyanis nagyon rövid idő alatt kellett a növendékeknek befejezniük. Ennek megfelelően Gróh István is kerülte a részletezést, amely régi sgraffito emlékeinknek oly sajátos varázst kölcsönöz, anélkül, hogy ezek mesterei gondos részletezésükkel a stilszerűség ellen vétettek volna. Már a XVI. századbeli olasz mesterek is vétettek ez ellen, akik a ránk maradt emlékek után ítélve, plasztikus hatás tekintetében kezdettől fogva a kőarchitekturával s a korukbeli festészettel igyekeztek versenyezni. Ugyanebbe a hibába estek a sgraffito technika modern mesterei; Budapesten a mintarajziskola épülete s az Andrássy-út körterén az egyik palota a példa erre. E pompás technikájú sgraffito díszítéseknek nem kisebb művészeink voltak mesterei, mint Rauscher Lajos és Székely Bertalan. Az alakos motívumok nagy arányai, az ornamentális részek bravúros árnyalása a monumentális fal kép-festőre, illetve a rézkarc mesterére vall. Ha e sgraffito homlokzatok, nem is mondhatók stilszerűeknek gáncs mestereiket annál kevésbbé értheti, mert mindkét homlokzat díszítése még a múlt század hetvenes éveiből való, amikor a művészet mai evangéliumát kontinensünkön még nem ismerték.
A modern felfogáshoz stilszerűségüknél fogva jóval közelebb állanak régi sgraffito emlékeink, amelyek motívumainak zömét könnyű az olasz, kis mértékben a német renaissance ékítő elemeire visszavezetni. Alkalmazásuk módja azonban egészen eredeti s a XVII. században maguk a motívumok is mind nagyobb számmal válnak eredetiekké.
Sajnos, sgraffito emlékeink kimerítően részletes ismertetésével még |nem rendelkezünk. Maga Gróh István is csak az eperjesi Rákóczi-ház restaurálása után kezdett ezekkel behatóbban megismerkedni. Tanulmányainak eredménye egy másik felsőmagyarországi renaissance épületünk restaurálási terve, amelynek elkészítésével, az első ilynemű rekonstruálás sikerének hírére, Csáky Vidor gróf, az egyik lőcsei Thurzó-ház tulajdonosa bízta meg. Ez emlékünk az eperjesi Rákóczi – háznak mindenképen méltó párja, csak valamivel régibb ennél. Sgraffitóit még a múlt század elején vakolták be. Sajátságosán fantasztikus ormai csúcsán még ott vannak a cifrázott szélű régi vasbádog-zász-lócskák, a vakolat alatt, helylyel-közzel még a régi sgraffito díszítés is lappang. Ennek motívumait, Szepes vármegye egyéb ilynemű emlékeinek ékítő elemeivel kiegészítve, használja föl Gróh István az általa újonnan, de a régiek szellemében tervezett sgraffito homlokzaton, amelynek hófehér ékítményeit vör-henyesbarna alapra szánta s mérsékelt aranyozással fogja kiemelni…
részlet DIVALD KORNÉL írásából
Művészet folyóirat Harmadik évfolyam, 1904 Negyedik szám.
[google-map-v3 shortcodeid=”dc515de8″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Eperjes, Szlovákia{}moderntower.png{}Eperjes, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]