Szászkézd falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Segesvártól 20 km-re délkeletre, a történeti Királyföld szélén fekszik. Neve a magyar Keszi törzsnévből, ez pedig talán kéz főnévből való. Előtagja a betelepült szászokra utal. Először Kizd néven, 1308–1310-ben szerepelt, későbbi említései: 1345: Kezd és Kyzdy, 1459: Zaazkezd, 1460: Zazkizd.
1161 után települt székelyekkel. Őket a 13. század elején a mai Kézdiszékbe költöztették, amely a településről kapta a nevét. Helyükre még 1231 előtt szászokat telepítettek.
1309-ben dékanátus székhelye volt. 1419-ben Szászkézdszék központjaként, 1470-ben oppidumként említik. 1467-ben itt járt Mátyás és innen bocsátott ki egy oklevelet. 1481-ben már biztosan volt iskolamestere. 1577-ben éves vásár tartására kapott szabadalmat. 1593-ban 304 adófizetőjét írták össze. 1663-ban I. Apafi Mihály országgyűlést tartott benne
Évszázadokon keresztül Segesvárral is versengett, de 1663-ban moldvai katonák kifosztották, 1668-ban árvíz, 1676-ban pedig tűzvész pusztította, ezért 1678-ban az országgyűlés Segesvárszékhez csatolta. Evangélikus egyháza 1766-ban 482 férfit és 526 asszonyt számlált. 1786-ban 41 polgár, 180 szabadparaszt, 168 zsellér és 37 más család lakta. Görög katolikus gyülekezete 1827-ben alakult.[4]
1876-ban Nagyküküllő vármegyéhez csatolták. 1899 és 1913 között az egyik olyan erdélyi község volt, ahonnan a legnagyobb arányban vándoroltak ki a lakosok Amerikába, szászok és románok egyaránt.
Szász evangélikus temploma 1493 és 1497 között épült, 1663-ban országgyűlés színhelye volt. 1677-ben teljesen átépítették, 1878–1879-ben boltozatát lecserélték. Az 1520-as években kezdték erődíteni, de védőfalait a 19. században lerombolták. Eredetileg a 15. században épült tornyát 1677-ben építették át a segesvári óratorony mintájára. 1832-ben átépítették. 1986-ban egy földrengés súlyosan megrongálta.
Forrás: wikipédia