Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Mezőgyán, Zsadány községek határában, 7991 hektáron terül el a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság egyik legváltozatosabb és legértékesebb területi egysége a Kis-Sárrét. Fennmaradt ősi mocsárfoltok és a vadvizek helyén létesült halastórendszer őrzik a régi táj jellegzetes növény- és állatvilágát. A terület legféltettebb élőhelyei – 2791 hektár – felkerültek a nemzetközi jelentőségű vizes területek listájára és 1424 ha fokozott védelem alatt áll.
A táj mai arculatának kialakulásában nagy változást jelentett a XX. század első évtizedében Biharugra környékén megindult halastóépítés, amely közel 2000 hektáros vízfelületével az ország második legnagyobb halastórendszere. A tórendszer legjelentősebb értékét kétségkívül a gazdag madárvilág képviseli. A madárvonulásban betöltött nemzetközi viszonylatban is jelentős szerepe mellett, növekszik az értékes fészkelő fajok állománya. A fészkelő fajok közül a nyári lúd, a nagy kócsag, a vörös gém mellett a fokozottan védett cigányréce állománya világviszonylatban is figyelemre méltó.
A tavak szomszédságában a mai napig jó állapotban maradt fenn a sárréti vízivilág két utolsó hírmondója az Ugrai- és a Sző-rét. A két ősi mocsárfolt a környező kaszálókkal, legelőkkel különleges értéket képvisel. A mocsarakban és mocsárszéleken sok védett növény találja meg életfeltételeit, köztük a pompás kosbor, a hússzínű ujjaskosbor, az örménygyökér, a réti iszalag. Az Ugrai-rét járhatatlan nádasában kanalasgémek költenek évről-évre. A nagy kócsag , bölömbika, vörös gém szintén rendszeresen költ. A mocsarakban gyakori a réti csík. A gerinctelen fajok között sok mocsaras élőhelyhez kötődő ritka faj él a rétek vizeiben.
A vátyoni erdők a ma is élő kis vízfolyás, a Korhány kanyargó medrét követve sok védett fajnak adnak otthont. Különleges értéket képviselnek az erdők között, beékelődve található kiterjedt rétek, legelők. Növénytársulásaik ritkuló növényfajokat őriznek, hiszen az időszakos vízállású területektől a száraz löszgyepekig sokféle élőhely megtalálható. Fő botanikai értékük a tízezres tömegben virágzó agárkosbor.
A területi egység déli részén nagy legelők terülnek el. A dél-bihari puszták szikes gyepjeinek hátasabb, magasabb fekvésű foltjain löszös jellegű növényzet díszlik. A védett öldöklő aszat egyik legszebb hazai állománya él itt. A mezőgyáni gyepen szikes erdeirét társulást találunk. Május végén csodálatos látvány a több ezer tő fátyolos nőszirom kékes virágainak tömege. A puszták változatos növényzetében sok értékes madárfaj találja meg fészkelő és táplálkozó feltételeit. Költ a túzok, a réti fülesbagoly, a hamvas rétihéja.
Forrás: wikipédia