Hazai borvidékeink dimbes-dombos tájait válogattam több 1000 felvételből csak dombok hegyek szőlők témakörben, a teljesség igényével.
Hegy, domb: általános közismert földrajzi – geomorfológiai fogalmak. Szőlőhegy, szőlő, szőlődombok a fotósnak kihívást, túrát sok sok gyaloglást jelent. Le, föl mászkálva keresni a jó felvétel érdekében a megfelelő szögeket nézőpontokat, figyelve a háttérre is természetesen. (Netán gondolva a csaholó kutyákra, a kiabáló zsörtölődő gazdára, az őrző védő Kft.-k tolvajt sejtő szigorú embereire. Hála istennek ezt egyszer sem tapasztaltam, de invitáló kedves borosgazdákat annál inkábbbbbb.) Az elmúlt évben, a készülő, immár megjelent Magyar Borvidékek útikönyv kapcsán sok km sétát tudhatok magam mögött hegyeken dombokon.
Igéző látvány, valódi csend, jó levegő kellemes kikapcsolódás a szőlőtőkék közötti séta. Ha jó időben szeptemberben érkezik a fotós, akkor a mézédes illatos gyönyörű fürtök csábítják és elcsen 1-2 fürtöt, hogy a gasztronómia oltárán is áldozzon egy kicsit.
Panoráma, panorámák ebben talán verhetetlenek vagyunk. Hegyek ahová felkúszik a szőlősor, vagy csak ismert háttere a szőlőművelő területeknek. A legfantasztikusabbak a Tapolcai – medence tanúhegyei a Balaton déli partjáról vagy Tapolca várostól északra visszatekintve a félig lebontott Haláp tetejéről. A Gulács formája igazi szabályos szépség, de a Badacsony vagy a Somló, de a Nagyharsányi -hegy Villánynál, vagy az öreg tokaji egykori vulkán szintén szép látvány a szemnek. Azért említésre méltó a Mátra, a Balaton- felvidék, benne Tihany változatos világa is.
A közelmúlt fejlesztései és turisztikai igénye alapján több borvidék pincészete- borászata a szőlődombok tetején alakította ki a vendéglátás igényes objektumait: szállás étkezés, borkóstolás. Ezeket érdemes felkeresni mert a jó borokat, a csendet, a pihenést, a világtól való teljes elszigetelődést, a szőlőhegyi panorámát biztosítják. Lásd a megjelent könyv fotóit.
Bagyinszki Zoltán a szőlő-hegyek turistája…