Somogyvár község Somogy megyében, a Lengyeltóti kistérségben.
A település már a bronzkorban is lakott volt. A történelmi hagyomány szerint Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben. A közeli Kupa-várhegyen végzett ásatások, során egyértelműen bizonyították, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínűleg csak a 12. században épült várfal. A király által Franciaországból behívott bencés szerzetesek számára 1091 és 1095 között építtetett apátság a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt, tiszta lombardiai román stílusban építve hozzávetőleg 2.5 hektáron terült el. Az apátság szerzeteseit a Saint Gilles-i apátság küldte Magyarországra. Valamennyien franciák voltak, az alapítás után még hosszú időn át minden barátot Franciaországból küldtek ide. Az apátságban a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki, s az 1220-as évektől már hiteleshelyi levéltárként is működött. A királyi birtokon létesített épületegyüttes egyúttal ispánsági központ, azaz vármegyeszékhely szerepet is betöltött.
A kolostort és a templomot hozzávetőlegesen a 16. század első feléig használta a rend. A török veszély erősödésével, a Mohácsi verség után végvárrá kezdték átépíteni a templomot és a kolostorépületet. A főkapukat, ablakokat befalazták, a templomtornyokból bástyákat alakítottak ki. A nyugati homlokzat elé egy kisebb őrtorony épült. Az 1543-ban ideérkező török csapatok azonban megostromolták és kifosztották az apátságot. A szerzetesek később nem tértek vissza. A törökök erődítményül használták az épületeket, majd az egykor pompás kolostorépület és a hatalmas templom lassan az enyészeté lett.
1972-ben kezdték meg az apátság régészeti feltárását. Az ásatásokat Bakay Kornél régész vezette és vezeti a mai napig is. A munkák közel két évtizedig tartottak. Az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt.
Forrás: wikipédia