III. Béla király 1184-ben alapított itt a Bakony szívében, királyi erdőbirtokon és vadászterületen monostort a cisztercieknek. Az első szerzetesek Franciaországból, a clairvaux-i apátságból jöttek. Clairvaux alapító apátja Szent Bernát volt, a 12. század legnagyobb embere és szentje. 1113 tavaszán testvéreivel, rokonaival, barátaival együtt mintegy harmincan kérték felvételüket a nem régen alapított “Új monostorba”, Ciszterciumba, francia néven Citeauxba. Bernát élete végéig – 1153-ig – Clairvaux apátja maradt. Gyújtó szavára és szerzetesei példájára oly sokan vállalták a ciszterciek életmódját, hogy Európa néhány évtized alatt tele lett ciszterci monostorokkal. Szent Bernát életében Magyarországon csak egy alapítás történt, II. Géza király 1142-ben az osztrák Heiligenkreutzból cisztercieket telepített Cikádorra, a mai Bátaszék helyére. A legnagyobb jótevőjük azonban III. Béla király volt, aki Zircen kívül még négy helyre hívott cisztercieket.
Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.
Az apátságban működő – az Országos Széchényi Könyvtárhoz tartozó – intézmény őrzi az 1700-as évektől a ciszterciek által gyűjtött 65 ezer kötetes, páratlan értékű ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat ritkaságokat.
Figyelmet érdemel a műemléki védelem alatt álló berendezés, a zirci Wilde család asztalosmesterei által a Bakony fafajtáiból faragott intarziás bútorzat.
Forrás: wikipédia