Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés 2020-at a magyar költő, hadvezér és hattudós születésének négyszázadik évfordulója alkalmából.
Padányi József vezérőrnagy, Zrínyi-kutató a Kossuth Rádió Napközben című műsorában felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékév az 1620-ban született hadvezér, író, politikus Zrínyi Miklósnak állít emléket, és nem dédnagyapjának a szigetvári hősnek.
A tizenhetedik század, sőt a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja
„Az emlékév lehetőséget ad arra, hogy bemutassuk Zrínyi Miklós nagyságát papírra vetett gondolatai és tettei által” – mondta a vezérőrnagy. Hozzátette, Zrínyi a tizenhetedik század, sőt a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja.
Nemcsak költészetével, hanem politikusi és katonai tevékenységével is marandót alkotott.
Zrínyi Miklós végvári katona volt, nem vezérelt nagy seregeket, viszont a rá bízott küldetéseket, mint a harmincéves háborút is igazi profizmussal hajtotta végre – tette hozzá Padányi József. Egy nagyon kiemelkedő tette a téli hadjárat idejére tehető, 1664 január végén–február elején huszonötezer katonával kétszáznegyven kilométerre hatolt be a törökök által megszállt országrészbe, elfoglal négy helyőrséget, és megsemmisítette az eszéki hidat, ezzel lassítva a törököket abban, hogy tavasszal megkezdhessék vonulásukat Magyarország irányába.