Legszebb része az egészen városias jellegű szabad királyi város, kissé régies külsejű, de tiszta barátságos házakkal s utcákkal; itt van a városháza, takarékpénztár, kaszinó, 2 könyvnyomda, katonai alreáliskola, a ferenciek kolostora (alapíttatott 1622 aug. 2., épülete 1629-ből való) az Esterházy-család igen díszes sírboltjával (benne Esterházy Pál nejének, Orsolyának üvegszekrényben őrzött holtteste), továbbá az éktelen külsejü plébánia- (Szt. Márton-) templom (1494. évből), a város keleti végén levő Trefort- téren pedig az állami polgári fiu- és leányiskola díszes épülete.
Kismarton-Váralja az Esterházy-kastélyt és környékét, a kastély előtti nagy teret foglalja magában. Az Esterházy-kastély nemcsak a város legnagyobb- legfontosabb nevezetessége, de általában egyike Magyarország legnagyszerűbb palotáinak, melynek belseje valóban fejedelmi pazar fénnyel és pompával van berendezve.
A kastély nagy négyszöget képező kétemeletes épület, melynek főhomlokzata a magyar vezérek márványba vésett mellképével van díszítve; egyik tornyában van a 175 mázsányi nagy harang, mely a fraknói nagy harangból öntetett. A kastélyt Esterházy Pál nádor 1683. építteté; mai alakját Moreau tervezőtől nyerte, hátsó homlokzatát 20 óriási jón oszlopból álló oszlopcsarnok díszíti. Impozáns klasszicista hátsó homlokzattal.
A kastély belsejében gazdag könyvtár és egyéb gyűjtemények vannak; itt őriztetik a hercegi család gazdag levéltára is. A kastéllyal szemben, a vártér túlsó oldalán vannak az istállók, két nagy épület, köröskörül toscanai oszlopokkal díszítve, belül pazarul berendezve; a kastély mögött pedig az Esterházy Miklós hercegtől 1801. alapított gyönyörű park csatlakozik, s abban a Leopoldina- csarnok, Lichtenstein Leopoldina hercegnőnek Canova által carrarai márványból készített gyönyörű szobrával.