Az örmények 1672-ben Apafi fejedelem hívására jelentek meg Erdélyben. Szamosújvár (Armenopolis) az örmények által a 17. század végén létrehozott város, amely a régi római castrum és a Martinuzzi Fráter György által 1540-ben építtetett vár között terült el. Szamosújváron eleinte kevesen voltak, azonban a körülmények alakulása következtében mégis itt épülhetett fel az „Örményváros”. I. Lipót beleegyezésével az örmények Besztercéről menekült csoportja 1700-ban megvásárolta a szamosújvári vártól délre eső részt. Később itt telepedtek meg a Gyergyószentmiklósról, Szépvízről jött örmény családok is. A város felépítése mintegy 15 évig tartott Verzerescul Oxendius püspök vezetésével, aki I. Lipóttól kérte az engedélyt az építkezésre. Az alapkövet 1700-ban tették le, nem sokkal a terület megvásárlása után. A ma is álló, legkorábbi kőtemplomuk az 1723–1724 között épült Salamon-templom. Ezt az örmény katolikus templomot, mely Szamosújvár első temploma, Simai Salamon és neje építtette. Eredetileg kőfallal volt körülvéve, ebbe volt beleépítve a Szent Kereszt kápolna. A templomnak három oltára van: a főoltár a Boldogságos Szűzanyát ábrázolja az angyali üdvözletkor (a templom titulusa: Gyümölcsoltó Boldogasszony), a mellékoltárok pedig a Szentháromságot és Világosító Szent Gergelyt, az örmény nép védőszentjét. 1898–1899-es években átalakították a templomot. Két kápolnát építettek hozzá jobb és bal felől, Világosító Szent Gergely és Szent Anna tiszteletére.