Havi Archívum: 2015 június 29, hétfő

12►

1879-ben épült, erről tanúskodik a mestergerendába vésett évszám. A tájház a füzéri paraszti építkezés, lakás és eszközkultúra bemutatására helyreállított lakóház, mely napjainkban a népi kultúra megóvását szolgáló rendezvények helyszínéül is szolgál.
A berendezési tárgyak, – melyek a füzéri lakosoktól származnak – ma nagy kulturális és eszmei értékek képviselnek.

Állandó néprajzi kiállítás:
A lakóházban a berendezés a század eleji füzéri kisparaszti életmódot reprezentálja. A szobában a sarkos elv szerint helyezkednek el a bútorok. A helyiség fő helye a sarokpad és az asztal környéke, ettől jobbra és balra, fontossági sorrendben találhatók a többi bútorok: ágyak, aztán a komód, festett ládák és a bölcső.

http://kirandulastervezo.hu

12►

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát.
A Múzeumban bemutatott anyag a Kárpát-medence viszonylatában egyaránt felöleli a trianoni diktátum pontos történetét és következményeit, bemutatja az I. világháborút követő irredenta mozgalmak sajátosan szép produktumait, az anyaországhoz időlegesen visszacsatolt egyes országrészek „hazatérésének” boldog pillanatait, a II. világháború eseményeit, és a háború utáni, magyarokat sújtó kollektív, véres megtorlásokat.
Állandó- és vándorkiállításai révén a múzeumba látogatók átfogó ismereteket szerezhetnek az I. világháborút lezáró döntések következményeiről, az azt követő, sokszor vérzivataros történelmi folyamatokról.
Rendezvényeivel, tudományos és kulturális tevékenységével célja, hogy bemutassa a Kárpát-medencében ezer éve együtt élő közösségek hagyatékát, és hogy segítse és patronálja azon kezdeményezéseket, melyek a magyar nemzet fizikai és lelki széttagoltságát igyekeznek orvosolni. Ennek érdekében a Múzeum számos, eddig hiánypótló nemzetpolitikai kezdeményezést indított el: segítője volt a délvidéki magyar irtás áldozatait rehabilitáló folyamatok megindulásának éppúgy, mint a felvidéki deportálások és kitelepítések történetét érintő tudományos, társadalmi diskurzus megindításának is.
A Múzeumban bemutatott gyűjtemény nem csak a 20. századi nemzetvesztés tragikus eseményeit dokumentálja Újvidéktől Kassáig, Marosvásárhelytől Munkácsig, Nyitrától Varasdig. A puszta tények bemutatásával – reményei szerint – elindítja azokat a kollektív lelki mechanizmusokat, melyek a magyarság 20. századi tragédiáinak feldolgozásához, az össznemzeti sebek begyógyulásához vezetnek.

Az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes. Keressék bizalommal az összmagyarság lelkiismeretének és reményeinek múzeumát!

A kiegészítő plakát illetve zászló a Bp.i Nemzeti Múzeum gyűjteményéből van.

http://www.trianonmuzeum.hu

A cselédkönyvről:

A házi és gazdasági cselédek személyazonosságának és szolgálati adatainak igazolására szolgáló okirat, amelyet a cseléd részére a közigazgatási hatóság ad ki és mely nélkül a cselédnek szolgálatba állani és a cselédet szolgálatba fogadni tilos. A Cselédkönyv egyes rovatait a szolgálat-adó gazda tölti ki. Az 1876. évi XIII. t. c. szerint Cselédkönyvet minden 12 évet betöltött férfi v. nő kaphat, ha személyazonosságát okmányokkal igazolta és ha egészségi okok, (trachoma, egyéb fertőző betegségek, stb.) nem szólnak ellene.
Cselédkönyvesnek nevezték régebben a végzett orvosok kórházakban, klinikákon való egyévi kötelező működését. Az egyetem csak a “cselédév” igazolt befejezése után szolgáltatta ki az oklevelet. Ma a Cselédkönyvezés nem a szigorlatok után, hanem a szigorlatok előtt kötelező.

http://hu.metapedia.org