Havi Archívum: 2011 március 31, csütörtök

Vármegyeházák a történelmi Magyarországon II.

Határon belül - 93.000 km2

Vármegyeházák: szubjektív Épület, hatalom, történelmi helyszín, műemlék, társadalmi – politikai találkozóhely, közigazgatási centrum és még sok jelzőt illeszthetünk ezekhez a hatalmas méretű közintézményekhez, a történelmi megyeházákhoz. Díszes főhomlokzatukat a megyecímer ékesíti (sok helyen börtön is kapcsolódott hozzájuk). (tovább…)

Szeged – Víztorony

Határon belül - 93.000 km2

Víztorony (Szeged), Szent István tér. Építése 1902-ben kezdődött el. Tervezője Zielinski Szilárd. A hazai vasbetonépítés úttörő egyéniségének víztornya másodikként épült az országban, a torony épület kivitelezője Freund Henrik és Fiai munkáját dicséri. 2003 márciusában egyedi ipartörténeti műemléki védettséget kapott. (tovább…)

Evangélikus templomok Békésben (Határon belül)

Határon belül - 93.000 km2

JANECSKÓ JÁNOS ÉS DR. NÉMETH CSABA MOST MEGJELENT KÖNYVE KAPCSÁN

A reformáció 500. évfordulójára készül a protestáns világ.
Ez az „új” tanítás változtatta meg Európát és a világ több pontját ott, ahol megismerhették Luther és a reformátorok tanításait. A hitigazságok egyetlen forrásának a Bibliát fogadják el a protestánsok. (tovább…)

Csetfalva – Református templom

Kárpátalja

Csetfalva színmagyar kisfalu a Tiszaháton. 840 lakosából 836 a magyar.

Nevét Csete nevű vitézről, vagy birtokosról kapta.

A falut 1998-ban és 2001-ben is elöntötte a Tisza, a megrongálódott házak helyett tágas új házak épültek. (tovább…)

Krasznahorka – Andrássy várkastély és mauzóleum

Felvidék

Az Andrássy család középkori fészke

A festői szépségű gömöri tájat hosszú időn keresztül emlegették kis Európaként, illetve kis Magyarországként. Hegyei, völgyei és városkái történelmünk – Európa történelmének színhelyei voltak. (tovább…)

Trakostyán – Várkastély

Horvátország, Szlovénia

A várkastély egy kúp formájú dombra épült, melyet gazdag növényzetű park együttes és egy tó vesz körül. Ez a táj egyben természetvédelmi terület is.

A hagyomány szerint a vár egy ókori erődítményről arx Thacorumról kapta a nevét, mások szerint Drachenstein lovagjairól, akik a kora középkorban ellenőrzésük alatt tartották a vidéket.

A 13. században, mint megfigyelő erőd a zagorjei grófság védelme érdekében készült. Az első századokban Trakostyánt és környékét egy számunkra ismeretlen főúri család birtokolta. Először 1394-ben említik, amikor Cillei Hermann kapta adományul. A vár az északnyugat-horvátországi várrendszer része és a középkorban a Ptuj felől Bednja völgyében haladó utat tartotta szemmel. 1456-ig, a család kihalásáig, a Cilleiek birtoka. E nemzetiség kihalása után Trakostyán is osztozott a többi vár és birtok sorsában. Birtokaik feloszlottak, többszörösen gazdát cseréltek.

A vár először Vitovec János hadvezéré, majd Corvin Jánosé lett, aki Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták és sokat építettek is rajta, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért Draskovich Györgynek, horvát bánnak adta.

Ezt követően a Draskovichok többször átépítették. Ekkor emelték a nyugati bástyát, mely már alkalmas volt az erődítmény ágyúkkal és tűzfegyverekkel való hatékony védelmére is. Az itt elhelyezett címer és a felirat bizonyítják, hogy Draskovich II. János és Péter 1592-ben építtették. A várkastély, mint arról egy 1667-ből származó rajz is tanúskodik már ekkor megkapta napjainkig megőrzött formáját.

Amikor azonban a család többi zagorjei birtokai virágzásnak indultak a Draskovichok 18. században elhagyták és a vár enyészetnek indult. Ezután már főként csak katonaság tartózkodott benne. A 19. század közepén a főúri családok egy részében újra divatba jött a romantika, a családi hagyományok felélesztése és a régi épületek felújítása. Ekkor 1840 és 1862 között Draskovich V. György a várat romantikus várkastéllyá építtette át és köréje díszes parkot építtetett. 1944-ben a család Ausztriába menekült és a várkastély állami tulajdon lett. 1953-ban állandó kiállítás nyílt benne.

A II. világháború végét elhanyagoltan, de komolyabb károsodások nélkül és nagyrészt eredeti berendezéssel vészelte át. Az összes zagorjei kastély közül ez őrízte meg a legjobban az uralkodó központ és főnemesi birtok szellemét. A várkastély berendezése 1952-től időszakonként történik.

A helyiségek közül kiemelkedik a vadász-, a vitézterem és a zeneszalon, valamint Erdődy Draskovich Julianana festőnő műterme. Külön említést érdemel a fegyvergyűjtemény, mely több teremben kapott helyet. A vár eredeti megőrzött bútorzata közül a legértékesebb gyűjtemény 19. századi, mely külön rendelésre készült a felújított kastély berendezésére. Ezen bútorok némelyike családi címerrel van ellátva. Mindezek mellett ki kell emelni a 18. század festészetét bemutató arcképgyűjteményt, mely Draskovich tisztjeit ábrázolja, akik részt vettek a a “hétéves háborúban”, valamint a térség legismertebb biedermeier festője, Michael Stoy allegorikus ciklusa “A négy kontinens”.

Trakostyán az egyik legszebben kialakított és gondozott parkegyüttes, érdekes hangulattal és szép kilátással, mely az érintetlen természet páratlan élményét nyújtja.

Forrás: wikipédia

Selmecbánya – Leányvár/Újvár

Felvidék

A monda szerint Rössel Borbála építtette, mert nem akarta látni az ezen a helyen lévő városi akasztófát. Tehette, mert igen gazdag volt. Nagyapja Rössel Erazmus ugyanis olyan sok aranypénzt gyűjtött, hogy azokat – állítása szerint – egymásmellé rakva a sor az országúton Selmectől Budáig ért volna. Borbálát a selmeciek önteltsége és tékozló életmódja miatt Leányvári boszorkánynak nevezték. Vagyona mellett szépsége is messze földön híres volt, akadtak tehát kérői szép számmal, de ő mindegyiknek nemet mondott. Hiába figyelmeztették, hogy az ő gazdagsága is véges, két kézzel szórta a pénzt. Beledobta gyűrűjét a patakba, és azt mondta, az ő jóléte annyira biztos, mint az, hogy ez a gyűrű elvész. A gyűrű később egy hal gyomrából előkerült, Borbála pedig szegényen mindenkitől elhagyatva halt meg. Temetésén óriási vihar kerekedett és az emberek a koporsót hátrahagyva elmenekültek. A holttestet kutyák falták fel.

A valóság azonban az, hogy a vár a török veszély idején, 1564 és 1571 között épült. A várost 24 olasz ágyúval védte a Léva és Bakabánya irányából várható támadásoktól. Ha ellenséges csapatokat láttak, akkor fekete lobogót tűztek ki. Ha viszont vendég közeledett, az őrség úgynevezett monettát fúvott. Tűz esetén nappal vörös lobogóval, éjjel lámpással jelezték a vészt. A tűzőr negyedóránként trombitált, míg az egész órákat harangütés jelezte. A leányvárban 1860-tól az akadémisták testgyakorló órákat tartottak.

Belül az épület emeletei tagolatlanok, kisebb szobákat a sarokban elhelyezett tornyokban találunk. A boltozatos földszintről az emeletre eredetileg nem vezetett feljárat, mivel ott tárolták az őrség lovait.

Ma az épületben a törökellenes harcokra emlékező kiállítás látható. A vár emeletéről a város teljes panorámáját élvezhetjük.

Forrás: selmeciszellem.hu

Sveto – Magyar katonai hősi temető

Horvátország, Szlovénia

Komen közelében helyezkedik el, Doberdóhoz közel. A falu 18. századi építésű barokk stílusú, a környéken egyedülálló, kör alakú temploma 1916-17-ben tábori kórházként működött a VII. hdt. sávjában. Kb. 60 m-re tőle található ez egykor több ezer halottat befogadó temető, ma már sírok nélkül. Központi emlékműve egy nagyméretű obeliszk, rajta felirat egy új márványtáblán:

a Magyar Vöröskereszt Egylet 1. sz. Tábori Kórházában elhunyt hősök emlékére emelte a kórház tiszti kara és legénysége dr. Pfann József parancsnoksága alatt. (tovább…)

Nagyszőlős – Perényi kastély

Kárpátalja

Az első említések a városról 1262-ből származnak, 1399-ben földesúri hatalom alá került, a Perényiek szőlősi uradalmának központja lett és mezővárosi rangra emelkedett. 1560-ban Nagyszőlős lett a település neve. A szőlős helynév a magyar “szőlős, szőlőműves” foglalkozásból keletkezett. 1946-tól hivatalosan Nagyszőlős – Vinogragyiv a város neve. Századokon keresztül volt birodalmak és királyok érdekeinek ütközőpontjában, emiatt népének sok megpróbáltatást kellett kiállnia.

A Fekete-hegyhez közeli parkban áll a Perényi kastély. A kastély barokk stílusban épült a XIV. században. Kezdetben földszintes épület volt, melyet négy saroktorony díszített. Második emeletét a XVII. század végén emelték az épületre. 1989-től a kastély falán emléktábla emlékeztet a család nevezetes tagjára báró Perényi Zsigmondra, aki 1833-tól Ugocsa vármegye főispánja és az 1848-49-es szabadságharc vértanúja volt. A kastélyt a közelmúltban restaurálták.
Báró Perényi Zsigmond mellszobrát a klasszicista stílusban épült megyeháza épületének parkjában állították fel. Ebben az épületben kapott otthont a járási központ magyar tannyelvű középiskolája.
1889-1892 között a városban lakott a gyermek Bartók Béla. Emlékét őrzi a Perényi kastéllyal szemközti egyszerű ház falán elhelyezett emléktábla.

Forrás: karpataljaturizmus.hu

Pozsony – Prímási Palota

Felvidék

A palota tetején található a bíborosi kalap a címerdísz fölött. A homlokzaton Ernst Zmeták mozaikja látható az érseki címeren kívül, mivel az eredeti freskók az idők folyamán tönkrementek. A palota oromzatán megtalálható Minerva, valamint a becsületességre, hittudásra, hazaszeretetre, és a papi méltóságra emlékeztető allegorikus szobrok. Az épület Orsolya utca (ma: Uršulínska ulica) felőli oldalán látható Paracelsus emléktáblája, a világhírű orvos – alkimista 1537-es pozsonyi látogatásának emlékére. Továbbá láthatunk egy vízszintes vonalat is „1850. febr-5” dátummal, amely a megáradt Duna aznapi vízszintjét jelöli.

A palotába egy háromtengelyű előcsarnokon juthatunk be, ahonnan a díszlépcsőn keresztül a főtermekhez juthatunk. A térre néz a főemelet, amely a palota keleti szárnyában elhelyezett díszteremmel is közvetlen összeköttetésben van. A tágas díszterem falain tükrök vannak elhelyezve, ezért hívják Tükörteremnek.

A palota legfontosabb látnivalója a 17. századi angol gobelinek gyűjteménye, amely (görög mitológiai) Leanderosz és Hero szerelmi történetét ábrázolja.

A palota bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el, amelynek központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi.

Jobboldalt hátul található a Szent László kápolna, melynek freskóján a csodatévő Szent László látható. A kápolna bejárata fölött egy 17. századból származó Madonna dombormű található.

Forrás: wikipédia