Havi Archívum: 2011 március 17, csütörtök

Kistapolcsány – várkastély és vadaspark

Felvidék

A régészeti leletek tanúsága szerint már a 6. században szláv település állt a területén. A mai települést 1293-ban Topolchan néven említik először. Királyi birtok, majd 1307-ben Károly Róbert Haslav comesnek a Kistapolcsányi család ősének adta, aki királyi engedélyt kapott arra, hogy a Leves patakban arany után kutasson.

Mai kastélya eredetileg késő gótikus vízivár volt, melyet előbb a johanniták, majd Csák Máté birtokolt. Az első plébániatemplomot a 14. század első felében építették. Várkastélyát a 15. században a Kistapolcsányi család építtette. 1559-ben az országgyűlés mint szükségtelen erődítményt le akarta bontatni, 1578-ban azonban mégis újjáépítéséről döntöttek.

A település 1600-ban mezőváros lett. 1611-ben kihalt a Kistapolcsányi család és 1616-ban a birtok a Rákóczi családé lett. 1662-ben a várat átépítették, 1664-ben kirabolták a császáriak.

1696-ban itt született II. Rákóczi Ferenc első fia György Lipót. 1705 januárjában itt volt Rákóczi főhadiszállása. 1708-ban a kurucok elleni győzelme után Heister tábornok serege foglalta el. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a Rákóczi birtokok, így Kistapolcsány is a kincstárra szálltak, melytől 1710-ben a Coburg család vásárolta meg, majd 1711-ben Zichy Károly szerezte meg. A Zichy család 1742-ben a horvát származású Keglevich családnak adták el. A Keglevichekkel számos dalmát telepes is érkezett, akik fellendítették a zöldség és gyümölcstermesztést, a szőlőtermesztést és sörfőzést.

1787-ben Keglevich Károly a korábbi gótikus templom helyett új barokk templomot építtetett. 1890-ben a Habsburg család lett a kistapolcsányi uradalom birtokosa.

1910-ben 1602, többségében szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Forrás: wikipédia

Szent-Györgyi Albert, Nobel díjas magyar tudós Szegeden

Határon belül - 93.000 km2

A szegedi Dóm tér épületegyüttesének középső részén, az első emeleten dolgozott a képeken látható laboratóriumi helyiségben a világhírű magyar tudós.

Szent-Györgyi Albert biokémikus, Szeged díszpolgára 1937-ben kapott orvosi Nobel-díjat. Ő eddig az egyetlen magyar tudós, aki a világ legismertebb kitüntetését itthoni tevékenységével érdemelte ki.

Betöltötte az Általános Orvostudományi Kar dékáni, a Szegedi Tudományegyetem rektori, a nevét viselő szegedi Rotary Klub elnöki tisztét. A város, az egyetem és a kar állandó kiállítóhelyként emlékszobát létesített.

Az 1911-ben elkészült, 2008-tól műemlék épületben megtekinthető Diczfalusy Egon, Svédországban élő professzor által a Karnak adományozott prekolumbianus szobor- és használati tárgy gyűjteménye is, a tárgyak Dél-Amerikából származnak.

Az épület egyébként az Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatalaként funkcionál. A kiállítás Szeged városa, a Móra Ferenc Múzeum, a Tudományegyetem és az Orvoskar együttműködésével készült. Szent-Györgyi Albert szobra a Dóm téri nemzeti pantheonban található.

Pozsony – A Magyar Országgyűlés Háza 1802-1848

Felvidék

A palota tetején ma is ott található a bíborosi kalap a címerdísz fölött. A homlokzaton Ernst Zmeták mozaikja látható az érseki címeren kívül, mivel az eredeti freskók az idők folyamán tönkrementek. A palota oromzatán megtalálható Minerva, valamint a becsületességre, hittudásra, hazaszeretetre, és a papi méltóságra emlékeztető allegorikus szobrok. Az épület Orsolya utca (ma: Uršulínska ulica) felőli oldalán látható Paracelsus emléktáblája, a világhírű orvos – alkimista 1537-es pozsonyi látogatásának emlékére. Továbbá láthatunk egy vízszintes vonalat is „1850. febr-5” dátummal, amely a megáradt Duna aznapi vízszintjét jelöli.

A palotába egy háromtengelyű előcsarnokon juthatunk be, ahonnan a díszlépcsőn keresztül a főtermekhez juthatunk. A térre néz a főemelet, amely a palota keleti szárnyában elhelyezett díszteremmel is közvetlen összeköttetésben van. A tágas díszterem falain tükrök vannak elhelyezve, ezért hívják Tükörteremnek.

A palota legfontosabb látnivalója a 17. századi angol gobelinek gyűjteménye, amely (görög mitológiai) Leanderosz és Hero szerelmi történetét ábrázolja.

A palota bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el, amelynek központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi.

Jobboldalt hátul található a Szent László kápolna, melynek freskóján a csodatévő Szent László látható. A kápolna bejárata fölött egy 17. századból származó Madonna dombormű található.

Forrás: wikipédia

Bank építőművészet 150 éve Magyarországon

Határon belül - 93.000 km2

Auth Henrik a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:

“Magyarország építészeti arculatának egyik fő meghatározója épített örökségünk azon része, amely az Osztrák-Magyar Monarchia idején keletkezett. Ezt a kort az erőteljes gazdasági fejlődés és kulturális pezsgés jellemezte. A prosperitás igényelte a modern pénzügyi szolgáltatásokat, sorra alakultak a bankok és a takarékpénztárak. A bankszakma presztízse egyre növekedett és a bankárok meg is akartak felelni a társadalmi elvárásoknak, ez többek között abban is megmutatkozott, hogy méltó székházakat építtettek, legismertebb épületeik ebben az időben jöttek létre. Ezek a paloták egyszerre hagyományőrzők és modernek.

Az építész feladata volt kifejezni a stabilitást és az erőt, amelyet egy szilárd bank sugároz, ugyanakkor meg kellett teremtenie azokat a feltételeket, amelyeket a korszerű banküzem megkíván. Ebben a folyamatban alakult ki a bankszékház mindazon jellegzetességekkel, amelyeket ma természetesnek veszünk. Az új iparág elvárásai nehéz feladat elé állították az alkotókat, esztétikai, biztonsági és logisztikai igények sorát kellett úgy kielégíteni, hogy egyik terület se szoruljon háttérbe a másik rovására.

A korabeli szaksajtóban jól nyomon követhetők azok a viták, amelyekben a trezorelhelyezés, a pénztárcsarnokok kialakításának, az irodák elhelyezésének problémáit tárgyalták a szakemberek. A magyar építészek megértették az idők szavát és megfeleltek a kihívásoknak. Erre talán az egyik legszebb példa a Magyar Nemzeti Bank épülete.

Az akkori építtető, a monarchia jegybankja, az Osztrák-Magyar Bank nyolc igen neves osztrák és ugyanennyi híres magyar építészt kért fel a tervpályázatra, s az első díjat Alpár Ignác nyerte el, az ő tervei alapján készült el a ma is központi bankként működő épület. A győzelmet a korabeli magyar sajtó igen büszkén ünnepelte, de mindez arra is fényt vetett, hogy a századfordulóra már teljes vértezetükben mutatkoztak meg a banképítés hazai mesterei. Munkáik építőművészetünk kiemelkedő emlékei, a pénz és a kultúra nagyszerű találkozásai.

A pénz világa ma még kicsit idegen, kicsit misztikus honfitársainknak. Kulturális és gazdasági szempontból egyaránt fontos, hogy ez jó irányba változzon és az emberek bátrabban és hozzáértőbben közelítsenek a pénzügyekhez. Ebben segít, ha látják, a pénz szerves része a kultúrának. Ez a könyv éppen ezt az összefüggést mutatja meg.”

E könyv szeretné bizonyítani, s erősíteni bennünk a hitet ahhoz, hogy Magyarország szellemi értékei, építészeti kincsei mindig is európai színvonalúak voltak. Az album témája a magyarországi banképületek, bankpaloták. A kiadványban található fotók elkészítése nagy kihívást jelentett számomra, hiszen bizonyos értelemben egy zárt (bank) világ kapui mögé kellett fényképezőgéppel a kezemben belépni, egy olyan világba, ahol a biztonság és ebből fakadóan a jó értelemben vett bizalmatlanság a legfontosabb. Tavaly előtt, amikor egy tavaszi délutánon, a gyulai várkertben pihenve ezt a témát kiválasztottam, jól tudtam, hogy a pénz világa sokunk számára misztikus, ugyanakkor vonzó és érdekes.

Köszönöm Kégl Miklós úr támogató segítségét.

Bagyinszki Zoltán szerkesztő-fotográfus

Megjelenés éve: 2005.

Kiadó: Bristol 94. ZRT.

Nyomdai előkészítés: Wellcom Grafikai Stúdió Budapest

Fotó:Bagyinszki Zoltán

Szöveg: Gerle János és Szegő György

magyar, angol, német

A könyvet tervezte:…

Archív képeslapok 30 db. Bognár Béla Sopron

Fő támogató: MNB.

Főbb tartalmi elemek:

– történeti áttekintés

– Alpár Ignác ( a „banképítő” ) munkássága

– Bank palotáink: MNB., Tőzsdepalota, Postatakarék,OTP. Bank épületei

Bankcenter, Magyar Külker. Bank, ING Bank, HVB Bank, stb.

– Vidéki bank épületeink

– Archív képek, további vidéki bankok bemutatása

– Pénzverő Rt tevékenysége

– Papírpénzek, fémpénzek, régi dokumentumok

Ólubló – Vár

Felvidék

Fényes Elek szerint “Lublyó, vár, Szepes vmegyében, egy magas hegyen, közel a gallicziai határhoz, Lőcséhez 8 órányira. Alatta folyik a Poprád. E vár a történetben hires. Itt laktak Lengyelország kormányzói, kik a lengyelek birtokában volt 16 szepesi városok igazgatói valának; itt laktak Szepes történetében hires lengyel herczegek, Lubomérszkyek, kikről Wágner Károly in Analectis Scepusii sok emlitést tesz. A várhoz tartozik Hobgard helység, valamint a hegy alatt fekvő curialis birtok Szadek. Közelében vannak e várhoz tartozó szép erdőségek, és egy 700 holdnyi majorság. A föld középszerü, s rozsot is terem. A vár ura Raisz György, ki ezt a kamarától vette. Benne pompás lakás van, mellyhez több épület tartozik, hol a kamarai igazgatás alatt tisztek laktak; a várszolgákon kivül más lakosai nincsenek. Van itt egy kápolna is és egy pálinka-gyár.”

Forrás: wikipédia

Déva – Színház – volt Vigadó

Erdély - Partium

Több mint két évtizedes renoválás után végre elkészült a dévai színház. Az 1910-ben, szecessziós stílusban épült színházépületnél még a rendszerváltás előtt, 1988-ban kezdődött el a felújítás, amely sokáig úgy nézett ki, hogy soha sem ér véget.

Mégis elkészült, s nagyméretű ünnepi programmal avatják fel a drámai színházról művészi színházra átkeresztelt intézmény épületét. (tovább…)

Léka – Vár

Várvidék

Lékát 1242-ben említik először, majd 1256-ban “Leuca” néven említik. 1390-ben “Villa Lewka”, 1492-ben “Opidum Lewka” alakban szerepel a középkori forrásokban. Vámszedőhely volt. Az 1200-as évek elején a lékai birtok a Herény-nemzetségből származó Bana soproni ispán, majd a Csákiak tulajdonában volt.

Vára a 13. század elején épült királyi várként. Később a Csákok, majd 1270-től Kőszegiek birtoka volt. A tatár ostromnak ellenállt, az osztrák-magyar határharcokban fontos szerepe volt. 1254-ben Győr fia Torda hősiesen védte Leuka várát az osztrákok ellen. A 14. század elején a Kőszegiektől Károly Róbert király elvette. 1390-ben a Kanizsaiak kapták királyi adományként. 1406-ban elfoglalta az osztrák herceg, de 1409-ben visszavették. 1513-ban II. Ulászló monyorókeréki Erdődy Péternek adományozta, de két évvel később már újra a Kanizsayaké volt. A Nádasdy család 1535-ben házassággal, Kanizsay Orsolya hozományaként szerezte meg, és sokat épített rajta. 1605-ben a török eredménytelenül ostromolta. 1636-ban Nádasdy Ferenc felépíttette az alsóvárat, amely ma szálloda. 1676-ban Nádasdy Ferenc kivégzését követően az Esterházyak szerezték meg, Esterházy Pál ugyanis Nádasdy sógora volt. Az I. világháború alatt egy hadifogoly orosz tábornok lakott a várban. Az osztrák államszerződés aláírása és a megszálló csapatok kivonulása után Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg a várat és sokat tett helyreállításáért.

Forrás: wikipédia

Békési hangulatok IV.

Határon belül - 93.000 km2