Kategória Archívum: Könyvek

Gyula régen és ma sorozat 9. kötete, Volt egyszer rég 2.

Könyvek

Gyula régen és ma sorozat 9. kötete, Volt egyszer rég 2.A sokadik sorozat-könyv továbbra is a gyulai értékekre fókuszál, 2 kiemelt témában volt jelentős közreműködésem, megszerveztem a 2 gyulai művészeti csoport teljes anyagát fotó -szöveg- plakátok- történelem-névsor. Megörökítettük a Körös Néptánc Együttes 50 éves múltját,  sikereiket, művészeti munkájukat, fellépéseik történetét. Rengeteg dokumentum sztori került a könyvbe, aminek nagyon örülök Varga András a “nagy öreg- menedzser”- aki közben már sajnos nincs közöttünk – szintén bemutatásra került a könyv lapjain.
A sorozat révén az utókor szintén betekintést nyerhet az Erkel Kórus életébe, mert Ők is jubiláltak abban az évben. Rázga József és Perlaki Attila karnagyok vezetésével- évtizedeken át sok sok sikert értek el a hazai és az európai színpadokon, fesztiválokon, rendezvényeken – legutóbb az Erkel Ferenc Bicentenárium gyulai eseményein.
Itt is fotók, dokumentumok, szöveges információk segítették a bemutatkozást. A város kiemelt művészeti csoportjai tevékenységükkel méltán
kaptak helyet a város helytörténeti sorozatában. Szép feladat volt számomra is a szerkesztés, anyaggyűjtés, a fotózás.

Bagyinszki Zoltán egykori kurátor.

Megjelent könyvek, albumok, DVD-k

Könyvek

Az eddig megjelent és készülőben lévő könyvek, albumok, DVD-k listája itt tekinthető meg: Könyveim

Könyv: Budapest szecessziós épületei – válogatás

Könyvek

Képlista:

1. Magyar Iparművészeti Múzeum, IX. Üllői ut 33-37. Lechner Ö.
3-4. Postatakarék Pénztár, V. Hold u. 4. Lechner Ödön
2. Sipeki Balázs Béla villa /Vakok székház/ XIV. Hermina út 47.
5-6. Földtani Intézet, XIV. Stefánia ut 14. Lechner Ödön
7. Belvárosi Takarékpénztár – Párizsi udvar V. Kígyó u. Schmahl Henrik
8-9. Török Bankház, V. Szervita tér 3. Bőhm Henrik
11-12-13. Gellért Szálló és fürdő, Szent Gellért tér 1. Hegedüs Ármin
10. Sonnenberg ház, VI. Munkácsi M. u. 23. Kőrössy Albert K.
21. Szt. László Plébániatemplom, X. Kőbánya Szt. László tér 14. Lechner Ödön
18-19. Szecessziós lakóház, V. Aulich u. 7. Quittner Zsigmond
20. Párizsi Nagy Áruház Andrássy út Petschauer Gusztáv
14-15. Gresham palota, V. Roosevelt tér 5-6. Quittner Zsigmond
16. Egger villa, VII. Városligeti fasor 24. Vidor Emil
17. Merkantill Bank V. József A. u 8. Meining Artúr
22-23. Bedő ház, V. Honvéd u. 3. Vidor Emil
24. Vidor villa, VII. Városligeti fasor 33. Vidor Emil
29. Pallace szálló Rákóczi út 43. Komor Marcel és Jakab Dezső
25-26. Zeneakadémia, VI. Liszt Ferenc tér 8. Korb Flóris + G. Kálmán
27. Magyar Nemzeti Bank V. Szabadság tér 8-9. Alpár Ignác
28. Erzsébet Nőiskola /Teleki Blanka Gimn./ XIV. Ajtósi Dürer
30. Guttenberg Otthon VIII. kerület
33. Philanthia virágüzlet V. Váci utca 9.
31-32. Fasori ref. Templom, VII. Városligeti fasor 7. Árkay Aladár
34. Zala György m.terem villa, XIV. Ajtósi Dürer sor 25/A, Lecner Ödön + Jámbor Lajos + Bálint Zoltán
35-36. Vakok Intézete, XIV. Ajtósi Dürer sor 39. Baumgarten Sándor

KÖNYVTERV!!! Útikönyv a magyar szecessziós építészetről

Egy különleges, érdekes és hiányt pótló könyv elkészítésére vállalkozik Bede Béla és Bagyinszki Zoltán. Céljuk: a hazai szecessziós építészet bemutatása, népszerűsítése. A pozitív ország kép erősítése, tudatosítása a művészet segítségével.

A két szerző már bizonyított. Bede Béla két kiváló, többszöri kiadást megért útikönyvvel jelentkezett: Brazília és Katalónia ( Panoráma sorozat ) címmel.
Bagyinszki Zoltán fotográfus több mint húsz könyv szerzője, társszerzője. A Magyar építészet I-VI. sorozat (Kossuth Kk.), továbbá a Magyar várak és kastélyok (Mikes,Tóth Kk.) több megjelent albuma is neki köszönhető.

Az európai történelem és a háborúk következtében kevés olyan stílus van jelen a történelmi Magyarország területén, amely versenyképes az európai országok hasonló művészeti témakörével és egyben nemzeti stílus is, az ún. „magyaros szecesszió”. A boldog békeidők alkotásai behálózzák az egész egykori magyar területeket. Csodálatos paloták, villák, város- és megyeházák, iskolák, bankok, fürdők, szállodák, múzeumok, színházak gazdagították építészeti örökségünket – lásd a képes mellékletünkben. 150 fotó
Budapest sem mondhat magáénak kevesebb építészeti produkciót, mint Bécs, Barcelona, Brüsszel, München vagy éppen Glasgow.

E tematikus útikönyv elkészítését valójában a nemzetközi érdeklődés és az Európai Uniós tagságunk motiválta. A tervek szerint a kiadvány a 2012. évi Budapesti Könyvfesztivál idején, egy igényes kiállítás keretében jelenne meg, munkacíme:
A MAGYAR SZECESSZIÓS ÉPÍTÉSZET 225 REMEKE

Paraméterei:
• a kiadó kiválasztása folyamatban van.
• 225 épület: benne külön kiemelve a TOP 75 objektum, a legnagyobb építészek / legimpozánsabb épületek bemutatása – min. 5000 példányban.
• 300-310 oldalon, A/5-méretben, rövid és tartalmas építészeti, történelmi információkkal, színes fotókkal – kb. 300 kép – a turistákat segítő információkkal: nyitva tartás, utca, házszám, GPS- koordinációk, stb.
• először magyar nyelven jelenne meg, de tervezik az angol vagy német nyelvű kiadást is. A piacképes ár kialakítását pályázatok, támogatók biztosíthatják.
• a készítendő könyv felkért szakmai lektora Gerle János, a téma jeles szakírója.

A szerzők szerint a Hungarikumot, a nemzeti stílust bemutató könyv értékes ajándékként is megjelenhet a piacon, sőt kormányzati, EU-s ajándékként is forgalomba kerülhet belföldön és külföldön egyaránt.

Bede Béla és Bagyinszki Zoltán, 2011. március 30.

Könyv: Határon túli szecessziós építészetünk – válogatás

Könyvek

KÖNYVTERV!!! Útikönyv a magyar szecessziós építészetről

Egy különleges, érdekes és hiányt pótló könyv elkészítésére vállalkozik Bede Béla és Bagyinszki Zoltán. Céljuk: a hazai szecessziós építészet bemutatása, népszerűsítése. A pozitív ország kép erősítése, tudatosítása a művészet segítségével. (tovább…)

Könyv: Hazai-vidéki-szecessziós építészetünk – válogatás

Könyvek

KÖNYVTERV!!! Útikönyv a magyar szecessziós építészetről

Egy különleges, érdekes és hiányt pótló könyv elkészítésére vállalkozik Bede Béla és Bagyinszki Zoltán. Céljuk: a hazai szecessziós építészet bemutatása, népszerűsítése. A pozitív ország kép erősítése, tudatosítása a művészet segítségével. (tovább…)

Erdélyi Várak, Várkastélyok, Vártemplomok –

Könyvek

ÁPRILISI KÖNYVAJÁNLÓ
(Bagyinszki Zoltán és Csorba Csaba – Tóth Kiadó)

Tisztelt Várbarát, Kedves Olvasó!

Nekem a legvonzóbb történelmi műemlékeket, turisztikai látványosságokat, klasszikus fotótémákat a várak, várkastélyok, erődítmények, vártemplomok jelentik: Vajdahunyad, Gelence, Prázsmár, Segesvár, Déva, Arad, Torda, Nagyenyed, Nagykároly igazi nagyágyúk Erdélyben.  (tovább…)

Erdélyi templomok

Könyvek

Kellemes emlékek, remek műalkotások, csábító utazások Erdélyben.

Megjelent a debreceni Tóth Kiadó gondozásában az „Erdélyi templomok” című album.

A már elkészült fotók és a kiadó tervei alapján a 4 kötetesre tervezett sorozat első részét tartja kezében az olvasó. Templomok, várak, városok, és természeti érdekességek a sorozat tagjai.

Bagyinszki Zoltán-fotó- és Tatár Sarolta- ismertető szöveg- munkája bizonyosan örömet okoz majd Erdélyország barátai számára.

A 3 nyelvű ( magyar, angol, német ) könyv, közel 450 színes felvétel segítségével 160 oldalon ismerteti a 61 templomot. ( Református, Római Katolikus, Evangélikus, Unitárius, Görög Katolikus, Ortodox, Zsidó felekezetek ismert és ismeretlen hajlékait )

Néhány építészeti unicum a könyv lapjairól: Gelence, Brassó, Ákos, Demsus, Énlaka, Fogaras, Máriaradna, Gyulafehérvár, Kolozsmonostor, Csíksomlyó, Nagyszalonta, Somkerék, Segesvár, Torda, Magyargyerőmonostor stb.

Több világörökség is bemutatásra került, mint: Berethalom, Dióshalom, Prázsmár, Szászkézd, Székelyderzs, Szászfehéregyháza – a vár-templomok jelentős része a következő albumban láthatóak majd.

Az igényes képanyag és a tartalmas ismertető szövegek közel 1000 év történelmét , építészetét, díszítőművészetét reprezentálják , valamennyi művészeti-építészeti stílust képviselve. Sok, sok gyönyörű freskó mutatja be e vallásos nép történelmét.

A renovált erdélyi épületek, a kijavított templom belsők a harmadik évezred küszöbén talán kevesebb fájdalmat jelentenek számunkra – vagy most látjuk mit is veszítettünk!?

A keményfedelű, B/4 méretű, térképpel kiegészített első rész a Tóth Kiadó révén novemberben kerül az üzletekbe – kiváló karácsonyi meglepetésként megvásárolható: a kiadó honlapján – www.tkk.hu – található könyvesboltjaiban

2500 Ft, vagy on-line 2000 Ft-os áron.

Magyar építészet sorozat I-VI. kötet

Könyvek

1500 év a történelmi Magyarország területén.

Fitz József-díjjal kitüntetett sorozat!

Nap mint nap épületek sokasága mellett megyünk el, és észre sem vesszük szépségüket. Új, hatkötetes sorozatunk ezen kíván segíteni, amikor közreadja a magyar építészet történetének gazdagon illusztrált köteteit. Nem titkolt célunk: felhívni a figyelmet hazánk épületeire – mind a történeti, mind pedig az első világháború utáni Magyarország építészeti kultúrájára.

A fotók sok esetben az épület belső terébe is bepillantást engednek, egy-egy motívumot külön kiemelnek. A válogatás összeállításakor a szerzők arra törekedtek, hogy az egyes stílusokat a magyar építészettörténetben betöltött szerepük és a megmaradt emlékek száma szerint súlyozva mutassák be. A kötetek szerzői egy-egy tágabb építészettörténeti korszak kiváló magyar szakértői. Főszerkesztő: Ritoók Pál

A sorozat képeinek zömét ( közel 2000 fotót a történelmi Magyarország területéről ) Bagyinszki Zoltán fotográfus sokévi munka során készítette. A kötetek előszavát Finta József építész írta.

A SOROZATBAN MEGJELENT:

1. A RÓMAIAKTÓL A ROMÁN KORIG

Magyarországi építészet a kezdetektől 1241-ig

2. GÓTIKA ÉS KORA RENESZÁNSZ

A tatárjárástól Buda elfoglalásáig (1241-1541)

3. KÉSŐ RENESZÁNSZ ÉS KORA BAROKK

Buda elfoglalásától a szatmári békéig (1541-1711)

4. A BAROKK, A ROKOKÓ ÉS A COPF

(1711-1808)

5. KLASSZICIZMUS, HISTORIZMUS

A Szépítő Bizottmánytól az Ezredéves kiállításig (1808-1896)

6. A HUSZADIK SZÁZAD

Az Ezredéves kiállítástól a hannoveri magyar pavilonig (1896-2000)

Magyarországi reneszánsz építőművészet

Könyvek

Magyarországi reneszánsz építőművészet

120 oldalon több, mint 200 fotó, Búzás Gergely szakszerű szövegével készült.

A reneszánsz építészet megjelenése Magyarországon egyértelműen a királyi udvarhoz köthető. I. Mátyást Itáliából érkező felesége, Aragóniai Beatrix ösztönözte az építészeti reprezentáció eszközeinek alkalmazására, bár ebben szerepet játszhatott Hunyadi Mátyás nagy elődjének, Luxemburgi Zsigmondnak a példája is. Ez azonban önmagában még nem szükségszerűen eredményezte volna a reneszánsz formák megjelenését a királyi építkezéseken. Ebben – úgy tűnik – nem Beatrix közvetlen befolyását kell feltételeznünk, hiszen egyetlen adatot sem ismerünk, amely arra vallana, hogy ő maga hívott volna itáliai mestereket Magyarországra. Jelentősebb lehetett a közvetett szerepe: talán az építőmesterek között is akadtak olyanok, akik – a humanista Antonio Bonfinihez hasonlóan – az olasz királyné hírére indultak el szerencsét próbálni a magyar királyi udvarba.

Ez azonban valószínűleg önmagában kevés lett volna az itáliai stílus magyarországi meghonosodásához. Szükség volt arra az eleven kapcsolatra, amely már Beatrix érkezése előtt, elsősorban hadiépítészek magyarországi tevékenysége révén kialakult, csakhogy I. Mátyás nagy palotaépítkezéseinek beindulásával egy új műfajra is kiterjedhetett. Mindemellett a Mátyás-kori reneszánsz meglehetősen korlátozott jelenség volt. Mátyás király uralkodása alatt Magyarországon, jelenlegi ismereteink szerint, egyetlen tisztán reneszánsz stílusú épület sem épült. A reneszánsz stílusban dolgozó kőfaragók, ácsok és más mesterek, gótikus stílusban dolgozó társaikkal együtt, főleg régebbi épületek átalakításán, díszítésén tevékenykedtek. A kor két modern stílusirányzata, a késő gótika és a reneszánsz ugyanazon építkezéseken, egymás mellett élt, de nem keveredett egymással. A két stílust alkalmazó kőfaragócsoportok egyelőre még nem tanulták meg egymás formakincsét. Az épületek sokkal inkább tekinthetőek késő gótikusaknak; rajtuk a reneszánsz elemek elsősorban ornamentumok voltak. Ugyanakkor szembeötlő az a folyamat, amely már a Mátyáskoron belül is a reneszánsz motívumok szerepének fokozatos megváltozásáról tanúskodik. Míg Visegrádon és Tatán még nincsenek reneszánsz homlokzati elemek, csak szobrászati művek, illetve lodzsák, addig a kissé későbbi budai építkezéseken már nagy számban készültek reneszánsz nyíláskeretek, sőt – legalábbis a tervek szintjén – teljes homlokzatok is.

Csak Mátyás király halála után teljesedett ki az a folyamat, amely elvezetett az első, teljes egészében reneszánsz épületek, a nyéki királyi villa és az esztergomi Bakócz-kápolna megszületéséhez. Emellett a minőségi változás mellett azonban egy mennyiségi változás is végbement a Jagelló-korban. Hunyadi Mátyás korában az erős királyi hatalom, a magas adók nemigen tették lehetővé, hogy a király és néhány gazdag főpap mellett más is túlságosan költséges luxusépítkezésekbe fogjon. Ezek a politikai és gazdasági körülmények azonban 1490-ben megváltoztak. A király politikai és gazdasági erejének hanyatlásával fordított arányban növekedett az arisztokrácia, a nemesség, az egyház és a városok gazdagsága és építőkedve. Ezért míg a Mátyás-korban a reneszánsz jobbára csak a királyi udvarra és annak legszűkebb környezetére: a királyné és néhány humanista műveltségű főpap udvarára korlátozódott, a Jagelló-korban az új stílus fokozatosan teret nyert az egész országban. A reneszánsz építészet iránti igény növekedésével először a királyi építkezéseken működő kőfaragók, építőmesterek megrendeléseinek a száma nőtt.

Tartalom
Bevezetés
Mátyás király kora
Visegrád és Tata
Buda
Beatrix királyné esztergomi építkezései
Egyházi központok
A Jagelló – kor
A nyéki királyi villa
A budai-nyéki műhely hatása
A simontornyai vár
A siklósi vár
Esztergomi építkezések a XVI. század első negyedében
A Jagelló-kor vidéki építészete
A Jagelló-kor hadiépítészete
Síremlékek
A késő reneszánsz
I. (Szapolyai) János király kora
A XVI. század második fele és a XVII. század
Összefoglalás
Irodalom

Szöveg: Búzás Gergely – magyar
Fotó: Bagyinszki Zoltán
Műszaki vezető: Juhász Valéria
Kiadó: Tóth kiadó Debrecen-Tóth Csaba
Címlap: Sárospataki vár 

Könyv: Alföldi szecesszió

Könyvek

Alföldi szecesszió

Az album Bagyinszki Zoltán eredeti szándéka szerint gyönyörködtető építészeti értékeket mutat be az Alföldről, mint földrajzi tájegységről, amely délen és keleten túlnyúlik a politikai határokon. A lehetséges témák közül a leglátványosabbat, s magára a területre nézve is legjellemzőbbet választotta fényképei elkészítéséhez a könyv kezdeményezője, amikor a századforduló épületein kereste a sajátosan alföldi karaktert. Innen már a bevezető írójának – egyben a kötet szerkesztőjének – kihívó feladata, hogy ezt a megérzett fogalmat: alföldi szecesszió, megkísérelje világosan körülhatárolni, létét szakmai érvekkel alátámasztani. A kérdés nem egyszerű, de a válaszadást ösztönzi, hogy e könyv keretében a valóban gyönyörködtető képek kíséretében lehet foglalkozni a magyar századfordulós építészet sajátszerűségével, az azt minden más kortárs irányzattól megkülönböztető jellegzetességeivel.

Magyarországon a századforduló építészetében a művészeti forradalom nem a szecesszióval köszöntött be, hanem Lechner Ödön nemzeti építészetet, sajátos magyar formanyelvet teremtő kísérletével az 1890-es években. Lechner egyfelől az építészeti gondolkodás úttörői közé tartozik, akik a műszaki fejlődés eredményeit felhasználva, az új anyagokból és új szerkezetekből adódó lehetőségeket akarták érvényesíteni, és ennek következményeit műveiken őszintén megmutatni, anélkül, hogy azt a történeti stílusok eszköztárából vett elemekkel díszítenék. Ugyanakkor nem tartozott azok közé, akik minden ornamentikát és minden hagyományra utaló formálás módot elvetettek, hogy csak a technikát magát hagyják szóhoz jutni alkotásaikon. Azt gondolta, hogy az épületeknek beszélniük kell tudni azon a nyelven, amely kultúrának a szülöttei, csakhogy ezt a nyelvet meg kell találni, meg kell tisztítani, vagy ha erre más mód nincs, meg kell alkotni.

Lechner a magyar népművészet motívumkincsét tartotta egy új építészeti formanyelv forrásának, olyan motívumokat, amelyek a paraszti kultúra évszázadokon át tartó virágzása során a nép közös tudatalattijában, érzésvilágában, ízléskultúrájában, gondolkodásmódjában kitörölhetetlen nyomokat hagytak, és amelyek régiségük miatt az eredetükre, a keleti nagykultúrákkal való kapcsolatra utalnak.

TARTALOM:

SZERBIA

Apatin

Városháza

Újvidék

Zsinagóga, tanácsház és iskola

Újvidéki Takarékpénztár

Magyar Katolikus Gimnázium

Nagykikinda

Villa

Zenta

Tűzoltólaktanya és szertár

Magyarkanizsa

Kaszinó és Takarékpénztár

Palics

Fűrdő-együttes: Női fürdő, Vigadó, Víztorony

Szabadka

Raichl palota

Raichl bérház

Sonnenberg-ház

Városháza

Szabadka vidéki Kereskedelmi Bank

Zsinagóga

MAGYARORSZÁG

Szeged

Raichl-palota

Reök-palota

Beregi-ház

Új zsinagóga

Márer-ház

Deutsch-palota

Gróf-palota

Lechner téri ikervillák

Hódmezővásárhely

Zsinagóga

Első Takarékpénztár

Susáni református templom

Üzletház

Református Bethlen Gábor Gimnázium

Úri Kaszinó

Polgári leányiskola

Békéscsaba

Állami polgári fiúiskola

Békés megyei Gazdasági Egyesület székháza

Szarvas

Gazdasági szakiskola

Kunszentmárton

Zsinagóga

Petőfi Szálló

Felsőpárti református templom

Református Kör

Csongrád

Polgári fiúiskola

Kiskunfélegyháza

Városháza

Kiskunhalas

Városháza

Elemi iskola

Kecskemét

Városi bérház és kaszinó, „Cifrapalota”

Iparos Otthon

Luther-udvar

Főreáliskola

Városháza

Református Főgimnázium és Jogakadémia, Újkollégium

Kerekegyháza

Római katolikus (Szent István király) templom

Nagykőrös

Arany János Református Gimnázium

Gaál-kúria és Jakabházy-Eötvös kúria

Cegléd

Iparbank

Kossuth Lajos Gimnázium

Szolnok

Kádár-cukrászda

Törökszentmiklós

Községháza

Poroszló

Községháza

Tiszafüred

Kossuth Lajos Gimnázium

Városháza

Balmazújváros

Városháza

Debrecen

Megyeháza

Debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézet

Református Főgimnázium

Rendőrség

ROMÁNIA

Szatmárnémeti

Pannónia-szálló

Nagyvárad

Fekete Sas-Palota

Adorján-házak

Deutsch-ház

Füchsl-ház

Poynár-ház

Stem-ház

Nagyszalonta

Városháza

Tövisegyháza

Kintzig kastély

Arad

Jakabffyné bérháza

Bohus-palota

Kultúrpalota

Porcia bérpalota

Temesvár

Állami Felsőbb Leányiskola

Kegyesrendi Főgimnázium, rendház és templom

Lloyd- palota és a kávéháza

Piszika Sándor bérpalotája

A Városi Polgári Menházalap gyárvárosi bérháza

Hungária-fürdő

Liget úti Béga-híd

A kötet szerzői:

Gerle János

Demeter Gábor

Gerle János

Novák István

O. Csegezi Mónika

Ozsváth Gábor

Szekernyés János

Fotó: Bagyinszki Zoltán (Alföldi szecesszió)