Kategória Archívum: Gyula városa

A Gyulai Almásy-kastély ICOMOS-díjat kapott

Gyula városa

A példaadó műemlékgondozásért megítélhető rangos elismerést, az ICOMOS-díjat érdemelte ki a gyulai Almásy-kastély. Az elismerést kedden a műemléki világnap alkalmából Visegrádon adták át.
– Évente átlagosan tíz-húsz javaslat érkezik, és a döntéshozóknak minden esztendőben nehéz a dolguk. Idén azonban jóval könnyebb volt kiválasztani a jók közül a legjobbakat – mondta el Fejérdy Tamás, az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) magyar nemzeti bizottságának elnöke a díjátadó ceremónián. Az ICOMOS az UNESCO műemlékvédelmi világ­szervezete.
– Ez a rangos elismerés minden gyulainak és minden alkotónak szól, akik részt vettek a rekonstrukció folyamatában – hangsúlyozta dr. Görgényi Ernő. Gyula polgármestere hozzátette: – A kastély fontos turisztikai attrakció. A megújult épületre már az első évben 76 ezer látogató volt kíváncsi, ami óriási szám egy vidéki látogatóközpont viszonylatában. Növekedett a Gyulán töltött vendégéjszakák száma, és rengeteg kedvező visszajelzés érkezik. A polgármester rávilágított, hogy turisztikai jelentőségén túl fontos, hogy egy országosan védett műemléki épület rekonstrukciójáról van szó. Mint fogalmazott, kevés olyan díj van Magyarországon, amire büszkébbek lehetnek az elnyerői, mint az ICOMOS-díj. Béres István, Gyula főépítésze kiemelte, az önkormányzat saját forrásból finanszírozta a felújítást megelőző előkészítő munkálatokat, a történeti és régészeti kutatásokat, később pedig saját költségvetéséből készült el az építési engedélyezési, továbbá a kiviteli terv is. Ezt követően pályázta meg a város a látogatóközpont megvalósításához szükséges forrást, melyet sikeresen elnyert. Dombi Ildikó, a kastélyt is működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a gyulai önkormányzat és a kft. valamennyi dolgozója nagyon büszke lehet erre az elismerésre, ami újabb mércét állít.
– Ez azt jelenti, hogy az eddiginél is nívósabb munkára kell törekednünk, bár eddig is igyekeztük a legmagasabb színvonalat képviselni – fogalmazott. – Hiszek abban, hogy ez az elismerés marketinglehetőséget is jelent, hiszen ország-világ megtudja, hogy ez a fajta megvalósítás, működtetés világszínvonalat képvisel. Tavaly nyílt meg a látogatóközpont. A barokk stílusú gyulai Almásy-kastély az átfogó régészeti és rekonstrukciós munkálatokat követően a 18–19. századi nemesség és cselédség mindennapjait és ünnepeit – interaktív módon – bemutató kiállítótérként született újjá. A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont a megnyitás, azaz 2016 márciusa óta immár megközelítőleg kilencvenezer érdeklődőt fogadott.

http://www.beol.hu/bekes/kozelet/komoly-elismeresben-reszesult-az-almasy-kastely-720872/

Gyulai Ifj.i Fúvószenekar koncertje – Nimród fotózik.

Gyula városa

A Gyulai Tavaszi Fesztivál keretében 2017. március 23-án Gyulán szabadtéri koncert keretében szórakoztatták a turistákat és a város polgárait a tehetséges fiatal zenészek a Gyulai Városháza előtt.
Bogdán Gábor karnagy és a zenekar meghívására a Korondi Fúvószenekart látták vendégül. A vendégek a Városháza Dísztermében adtak koncertet, nagy sikerrel.
Repertoárjuk változatos és szórakoztató volt , ahol világslágerek mellett elhangzott a gyulai Magna cum Laude zenekar Pálinka dala is. A tavasz jegyében szerkesztett zenés est végén a közönség biztatására több ráadás is volt .

A legutolsó alkalommal Bagyinszki Nimród (6 és 3/4 évesként) – a nagypapa méretes Panasonic fényképezőgépével határozottan kisétált középre a zenekar elé, majd beállt a karnagy elé,
megtervezte a képkivágást és ahogyan egy fotóshoz illik, exponált.
Ott akkor elkészítette élete első “komoly”, nyilvános és sikeres felvételét P1020854 (750)
Az alkotó stílszerűen a 32. és 35. képeken látható.
A zene ismét bizonyította, csodákra képes. Tisztelet és elismerés a pályakezdő kollégának…

Szöveg:
Bagyinszki Zoltán

GEDEON JÓZSINAK

Gyula városa

GEDEON JÓZSINAK

JÓZSEF NAPON TÉGED IS KÖSZÖNTELEK A GYULAI BARÁTOK, KOLLÉGÁK NEVÉBEN IS.
SZIA JÓSKA! “ÜDV. AZ ÉGI SZÍNHÁZBAN , TOVÁBBI SIKEREKET NEKED…….OTT IS “

jó egy éve készült ez a pár fotó Nagyváradon egy konferencián, majd elmentem veled a Szigligeti Színházba (akkor már érezhetően nehezebben mozogtál- még nem tudtam, te nem mondtad, hogy nagy a baj!)
Dolgoztál népszerűsítetted a színházadat, a Gyulai Várszínházat – tárgyaltál a következő évad kapcsán, én a váradi Szigligeti Színházat fotózhattam végig = ( végre belülről is – honlapomon látható)
nem gondolva akkor arra, hogy nekem ez az utolsó szerény képsor-munkaképek Rólad , Veled …és Te már a 2017. évi József napon sajnos nem vagy közöttünk.

TÖBBEN AZÉRT PÁR SZÓBÓL IS ÉRTETTÜK EGYMÁST- VELED, EMLEGETÜNK, E M L É K E Z Z Ü N K R Á !

BARÁTSÁGGAL ÉS TISZTELETTEL: BAGYINSZKI ZOLI

Gyula – Holló tanya – régészeti feltárás

Gyula városa

Kiállítás a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban
2011. január 20 – május 29.

A nem hagyományos kiállításon a látogató azt a pillanatot szemlélhette meg, amikor a feltáráson a régmúlt tárgyi emlékei előbukkannak a föld alól. Békés megye területén csaknem 7000 régészeti lelőhely ismert, ezért a kiállítás csupán egy igen kicsiny szeletét tudta bemutatni a múzeumok gyűjteményeiben őrzött kincseknek. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a ma is a föld alatt pihenő emlékek mindannyiunk közös örökségeként a múltunk darabjai, amelyek megőrzése és szükség esetén megmentése nem csak a szakemberek dolga, hanem közös felelősségünk is.

A Gyula-Holló tanya II. elnevezésű régészeti lelőhelyen feltárt rézkori temető

A középső neolitikumtól tartó, mintegy másfél évezrednyi töretlen belső fejlődés utolsó fázisában, a középső rézkor időszakában az ún. Bodrogkeresztúri kultúra terjedt el az Alföldön. A régió lakói az 5. évezred végétől a 4. évezred közepéig tartó időszakban rendkívül intenzív kapcsolatokat építettek ki a Balkánon keresztül egészen távoli területekig, az Adria partvidéke mentén Dél-Görögországig követhetők e kapcsolatok nyomai. A rézkor korábbi periódusában létrejött balkáni – kárpát-medencei fémművességi kör központja pedig a Kárpát-medence lett. A megye területének ezidáig legfontosabb korabeli temetőjére egy árvízvédelmi tározó töltésének megépítését megelőző ásatás során, a Gyula-Holló tanya II. lelőhelyen, 1999-ben bukkantunk. A 18 rendkívül gazdag sírból kerámiaedények, rézbalták, réztűk, rézkés, kőbalta, márványgyöngy-övek, pattintott kőkések és állatmellékletek láttak napvilágot.

A sírokban eredeti helyzetükben, „in situ” megtalált kerámiaedények az ásatást követően a restaurátorműhelybe kerültek, ahol a múzeum főrestaurátora fogott hozzá a tárgyak konzerválásához és helyreállításához. A restaurálás teljes folyamata egy évig tartott. Az edények anyaga nagyon rossz megtartású volt, ezért különösen nagy figyelemmel kellett az egyes darabokat kibontani. A kerámiatárgyakat nem lehetett a szokásos eljárással kezelni, a tisztításuk csak szárazon, mechanikai úton volt lehetséges, nagyon aprólékos, türelmes munkával, ugyanis víz hatására a kerámiatöredékek szétmállottak volna. Az aprólékos munkának köszönhetően, a tisztítás és kibontás közben, egyes edényekben lévő föld centiméterről-centiméterre történő eltávolításakor, az edények belsejéből egy-egy újabb, lelet került elő. Egy kisméretű edényben, legnagyobb meglepetésre egy fehér színű kavics rejtőzött. Az edény alján fehér színű festékmaradványok voltak egy kagyló mellett, ami arra utal, hogy az edényke egy festékes tégely lehetett, és a kavics a festék megtörésére szolgálhatott. A festőkészletet a rézkori ember testfestésre használhatta.

Liska András Régész

Gyula – A Kohánban, Németh József – festőművész kiállítása

Gyula városa

Örök idők címmel nyílt emlékkiállítás a Kohán Képtárban február 16-án, amelyen az alföldi iskola meghatározó művészének,
Német Józsefnek a képeit tekinthetik meg az érdeklődők. A megnyitó a Pöttöm énekegyüttes előadásával kezdődött, majd Durkó Károly, az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke és Szilágyi András művészettörténész, művészetíró köszöntötte a vendégeket.

1949-ben a Z. Soós István és Gerő Kázmér által vezetett kaposvári képzőművészeti szabadiskolában végezte tanulmányait. Bortnyik Sándor és Hincz Gyula figyeltek fel rá. 1957-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol mesterei Papp Gyula, Bán Béla és Szőnyi István voltak. 1957-től Hódmezővásárhelyen élt. 1981-től három éven keresztül volt a titkára a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Dél-Alföldi Területi Szervezetének.

Díjak, elismerések:
1961: Tornyai Plakett,
1966: Koszta József-díj
1967,1970, 1976: Munkácsy-díj
1967: Vaszary-díj 1974: Munkácsy Mihály-emlékérem
1977: Kulturális Min. Nívódíja
1980: érdemes művész
1985: kiváló művész

https://www.gyulaihirlap.hu/112215-egy-lezarult-muveszettorteneti-korszak-festmenyei-

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gyula – Szeretlek Gyula!

Gyula városa

Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
amelytől fénylik a szirom,
amelyből felszökik, kévéjében a napnak,
szivárvány-szikra, milliom.

(Victor Hugo)

Gyula – Vár menti régészeti feltárás szeptember, 2016.

Gyula városa

Jelentős leletre bukkantak a régészek a gyulai vár közvetlen környezetében végzett legfrissebb kutatások során. A szakemberek azt feltételezik, hogy az 1566-os ostrom alatti ágyúzás következtében bedőlt palánkfal egy darabját találták meg.

A szakemberek a kidőlt palánkfal maradványai mellett több ágyúgolyóra bukkantak. Emellett olyan nyomokat is találtak, amelyek azt igazolják, hogy a vár feladását követően a törökök helyreállították a falat, és új cölöpsorokat készítettek.

A múzeum szakmai vezetője az előzményekről beszámolva kifejtette: tavaly ugyan sikerült meghatározniuk az északnyugati bástya elhelyezkedését, azt azonban nem tudták, hogy az hol kapcsolódott a nyugati palánkfalhoz, ezért nyitották meg a fontos leletet rejtő szelvényt. A régészek arra is kíváncsiak voltak, hogy az első, azaz az 1956 és 1961 között végzett műemléki helyreállítás megfelelően történt-e meg.

GYULAI HÍRLAP • S. E. • HÍREK • 2016. szeptember 23. 20:00
http://www.gyulaihirlap.hu/110608-feltaras

Gyula – MEGHÍVÓ – Erkel Ferenc születésnapi hangversenyére

Gyula városa

2016. nov. 7-én 18.00 -kor a Városháza
Dísztermében .

/ a belépés díjmentes.
Zenei program a meghívó szerint.

Gyula – Íjász VB. – arcok

Gyula városa

A honfoglaláskori (és annál is korábbi) magyarok a sztyeppei népekhez hasonlóan, életmódjukból fakadóan kiváló lovasíjászok voltak. Ezt tanúsítja a híres középkori fohász is: „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”. Visszacsapó íjakat használtak. Az íjászat az államalapítás után sem tűnt el Magyarországról. Mindig is voltak könnyűlovas egységek, akik ezt a harcmodort folytatták, például a székelyek és kunok. Az íj egészen a végvári harcok idejéig használatban maradt, amikor a huszárok egyik fegyvere volt.

Regino prümi apát írja évkönyvében a magyarokról (908): „…karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilaikkal, melyeket olyan ügyesen lőnek ki szaru-íjaikról, hogy lövéseik ellen védekezni alig lehet.”

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gyula – Nyári Művésztelep kiállítása 2016. Kohán Képtár – válogatás

Gyula városa

Immár 35.000  fotó tekinthető meg rendszerezett formában a bagyinszki.eu honlapon!

A sort a Gyulai Művésztelep nyári vázlatkiállításának bemutatása kezdi (zárja).
Néhány év távlatában már sikernek érzem a napi átlag 3-400 látogatót 5-600 letöltő érdeklődőt az értékek bemutatására törekvő bagyinszki.eu honlapon.
Sok idő, sok munka, sok szervezés, sok km, sok energia amit a fenti 35.000 -es szám feltételez.
ELSŐDLEGESEN A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG – HAZÁNK VONZÓ LÁTNIVALÓIT, TÖRTÉNELMÉT, MŰEMLÉKEIT, MŰVÉSZETÉT, FONTOSABB RENDEZVÉNYEIT, ÉRTÉKEIT, TERMÉSZETI ÉRDEKESSÉGEIT REJTI A WEBSITE SZÍNES KÉPANYAGA. ( Gyula a kellemes alföldi kisváros a lakóhelyem, érthetően kitüntetett helyet foglal el a képek, városok, települések sorában).
Népszerű a dolog, sokan keresnek itthonról külföldről, e-mailen kérnek képeket, gratulálnak , értékelve a munkát, a képeket, a fotókat-  további jó utat kívánnak a folyamatos tartalmi bővüléshez. Bízom benne , hogy a határon túli barátaink honfitársaink is rátalálnak a mi közös szépségeinkre Európán kívül a tengeren túl is.
A népszerű ismeretterjesztés mellett számomra fontos, és valódi motiváció: tudatni- megmutatni a nagyvilágnak 1000 év tágabb körben értelmezett magyar kultúráját a Miáltalunk létrehozott értékek magyar mivoltát, elsődlegesen itt a Kárpát-medencében !

Köszönöm az érdeklődést, a megerősítést, a barátok kollégák segítségét, a család türelmét.

tisztelettel: Bagyinszkli Zoltán fotográfus a történelmi Magyarországról  / folyt. köv.

2016. szeptember 08.