Tiszacsege – Zsellérház

Határon belül - 93.000 km2

A Múzeumházra az Óvoda utcában, az egykori Jóbors-zugban talál rá az érdeklődő. Ezt a házat hajdani tulajdonosa a Ferge-család 1833-ban építette. Népi építészeti műemlékké 1963-ban nyilvánították.
Az ágasfás-szelemenes, tornácos, három osztatú ház azt az alföldi vagy közép-magyar háztípust képviseli, amely még a XIV. században alakulhatott ki és lényegében századunk elejéig alig változott valamit.
A pitarba belépő szembe találja magát az ősi, középpadkás szabad tűzhellyel, vagyis helyi elnevezéssel: a konyhával. A konyha fölött füstelvezetésre a pendelkémény szolgál. A beépített katlanok az üstben főzéshez voltak szükségesek. A házban(szobában) lévő búbos kemencét is innen lehetett fűteni. A pitvarból balra nyílik a ház(szoba) ajtaja, jobbra pedig a komoráé(kamráé)A Múzeumház berendezése reprezentálja a múlt század végi paraszti élet rekvizitumait. A konyhába Tiszafüred és Mezőcsát fazekas műhelyeiben készült cserép edények, evőeszközök, a kemence fűtéséhez használt eszközök (szivanó, piszkafa, fazéktaliga) és vizes lóca, étkező szék stb. látható. Külön figyelmet érdemel a pitarban elhelyezett, vonaldíszes ősi gabona tároló: a szuszik.

A pitar ajtó melletti sarkában a “kóduspatka” a régi világ szokás rendjére emlékeztet. A házban,eredeti állapotában nagy helyet foglal el  a sárpatkával körbevett búbos kemence. Az  ajtó mellett a padkán a nyitott tűzhely, a kandalló tőcikje látható. A nyoszolya a két karosszékkel, a bölcső, a láda, a saroklóca az asztallal, az ajtó mögött a dikó a ház szokványos berendezése. A házban a “fehérnép” (asszonyok) helye a kemence és a kandalló körül volt, a férfiak pedig saroklócán ülve étkeztek, tanyáztak. A nyoszolya az asszonyt illeti, a dikó viszont a legöregebb családtagé volt. A hagyományos paraszti illemrend szerint a vendéget a nyoszolya előtti karosszékre ültették. A kamrában az élelmiszert és a fontosabb eszközöket, sütőteknőt, sütőlapátot, szövőszéket, rokkát, káposztás hordót stb. tárolták.

A kézi malom pedig a tornácon kapott helyet. A padra került a füstölt szalonna és a hús, a bab, a borsó, hagyma, utóbb a kukorica is. A ház fala nagy alakú vályogból készült,mestergerendája ágassal alátámasztott, földes padlóját kikoptatta a sok Ferge nemzedék. Falai és a pór födémet tartó gerendák fehérre meszeltek.

A ház két végén ágas oszlop tartja a szelement, s a kiugró  eresz, mint ámbitus nyári pihenőül szolgált. A ház a szobát, konyhát és kamrát foglalta magába, amik az élet legszükségesebb feltételeit szolgálták. Tüzelő berendezése a pitvarból nyiló szabad kéményes  konyhából fűthető padkás kemence, aminek falsarokban lévő része a sut a kisgyerekek alvóhelyéül szolgált. Berendezéseivel ami a XIX.századi szegény parasztság, a Hortobágy széli zsellérség élet módját szemlélteti, hasznos funkciót tölt be történelmi múltunk megismerésében, s méltán tarthatjuk számon, mint népi kultúránk megbecsült gyöngyszemét.

Előzetes bejelentkezés után díjmentesen látogatható.

http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/zsellerhaz_tiszacsege/

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!