Ozora – Pípó várkastélya

Határon belül - 93.000 km2

Ozora várkastélya igazi kuriózum a hazai műemlékek között, hiszen a reneszánsz világ hangulatát tükröző épületek csak jelentős átépítésekkel, vagy romosan maradtak fenn az országban. Ám Ozorán a barokk korban magtárrá alakított épületből helyreállítható volt a 16. századi reneszánsz palotaépület, ahol igazi középkori hangulat fogadja a látogatókat.

Olyan, mintha Firenzéből hozta volna ide mókából egy dzsinn – egy darabka olasz reneszánsz a szegény kis magyar faluban, a gótika korából. Az építtető, ozorai Pipo, azaz Filippo Scolari Firenzéből került Magyarországra egy kereskedő segédjeként 13 éves korában.
Szülei, akik elszegényedett nemesek voltak, titkon abban reménykedtek, hogy okos, tehetséges, a számoláshoz, könyveléshez kiválóan értő fiuk talán így karriert csinálhat. Egyszer a Kanizsai Miklós udvarába látogató Zsigmond király egy hadjárat költségvetéséről tárgyalt a főurakkal, de nem boldogultak a számokkal. Ekkor az olasz kamasz fiú sietett a segítségükre… Innen kezdődött Pipo karrierje, akiből a király leghatalmasabb gazdasági szakembere és kiváló katona, diplomata lett. Feleségül vette Ozorai András egy szem lányát, Borbálát, akit a király fiúsított, azaz apja halála után nem szállt a családi birtok vissza a koronára, hanem örökölhette a lánya. Így került Pipo kezébe Ozora, és ez után építtetett rá a gótika korában gyönyörű firenzei reneszánsz várkastélyt. Kortársai szerint a becsület, tisztesség, hűség jellemezte – hazához, királyhoz és feleségéhez. Amikor például orvosai azt tanácsolták a köszvénytől szenvedő Pipónak, hogy gyógyulása érdekében minden nap más asszonnyal háljon, ő erre nemet mondott.

A vár belső udvarán a szökőkút Verocchio-copia, a falon Michelangelo-másolat, a vár folyosóján végig gyógynövények száradnak, aminek az a magyarázata, hogy hajdan a várúrnő feladata volt a gyógyítás, másrészt távol tartotta a férgeket is. Az épületet évszázadokon át magtárnak használták, akkor pusztultak el szinte teljesen a falfestmények is. Csak a befalazott kápolnában maradt meg egy Szent-László-freskó maradványa. Itt őriznek egy Szent-György-ereklyét.
Ma a várban a különlegesen szép másolatok mellett értékes reneszánsz bútorok, kárpitok, utazóládák stb. látható. Aki ide eljön, képet kaphat a 14-15. századi életről, megtudhatják, miért voltak rövidek a középkori ágyak, hogy az emberek voltak-e kicsik, vagy van-e más logikus magyarázat. Sőt, aki akar, az baldachinos ágyban is alhat itt, igaz, az már a mai hosszabb, ránk szabott változat.”

http://nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/pip/

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!