Kékkút – hagyományos népi épületek

Határon belül - 93.000 km2

Az ásványvízéről hazánkban és külföldön is híres a Káli-medence legkisebb lélekszámú települése, Kékkút. Az eredeti, kővel kirakott forrásra utaló Kőkút elnevezést 1338-ban említi először oklevél. Akkoriban a mai Kékkút és a szomszédos Salföld még közös birtoktestet alkotott, önálló településsé csak a XV. század végétől váltak. A rómaiak által is használt kékkúti forrás enyhén szénsavas ásványvize lényegében a XVIII. századtól lett széles körben ismert. Napjainkban a modern palackozó üzem falu felőli kerítésénél vízkifolyó található, ahol megkóstolható az üdítő természetes ásványvíz. Kékkút érdekes látnivalójaként említhetjük a tájegység legrégebbi, 1799-ben épült zsúp héjazatú, füstöskonyhás, nyitott oldaltornácos, háromosztatú lakóházát, az Egyed-házat. A tornác utcai végében a szokásosnál keskenyebb előkamra, a konyha mögött a tornácról nyíló istálló és az azzal azonos hosszúságú kamra található. A Kékkút közepén lévő barokk stílusú római katolikus templomban a falu későközépkori templomának maradványait is felfedezhetjük.

(Forrás: http://www.karpategyesulet.hu/)

Az ásványvíz mellett a népi építészet is komoly érték Kékkúton.
Az egész pici falu rendes tiszta szuper kis település! Minden ház fehér és jó karban van. Igazi kellemes meglepetés az utazó számára.
Helyi népi remekművek, megmaradt balatonfelvidéki régi – régi házak sora található a faluban. Tájházuk az egyik legrégebbi jó állapotú
népi építészeti emlék hazánkban, gondnoka Gizi néni egy fiatalos ” öreg hölgy” aki bámulatos teremtés. Élmény vele találkozni ( a tájház melletti házban lakik ).

Ez a község több figyelmet érdemel! Itt aztán lehet pihenni, kikapcsolódni, nézelődni. Indokolt az újratervezés aki jövőre a Balatonra készül……..

Bagyinszki Zoltán

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!