Budapest – Epreskerti kálvária

Budapest

Józsefváros egyik jellegzetes forgalmi csomópontja a Kálvária tér. A Baross utcába itt torkolnak be a messziről futó, szűk utcák. Trolibuszok, autóbuszok fékeznek a kopár megállókhoz. A zebrához érve gyakran tülkölnek az autósok.
Nem mindig volt ilyen barátságtalan ez a környék. Kevesen tudják, bár a nevéből következik, hogy itt állt Pest város egyik első kálváriája: 1747-49 között építették.

A zarándokhelyet nem közpénzből építették. Magánszemély adakozott. Különös eset. Történt, hogy egy gazdag asszony indulatos veszekedés közben megölte férjét, és életfogytiglanra ítélték. A nő, Schwartz Anna Mária azt kérte: a pálosok kolostorába zárva tölthesse örök büntetését, cserébe viszont – vezeklésül – felajánlja vagyonát egy pesti kálvária építésére. Így lett, a munkát a jelenlegi Kálvária téren 1747-ben kezdték el, s két év múlva fejezték be.   Régi iratok említik, hogy a 48-as szabadságharc idején buzgón imádkoztak itt az asszonyok. A századfordulós városrendezési láz azonban nem kegyelmezett a barokk stílusú építménynek. Kellett a hely a sugárutaknak, a lóvasútnak.

A hívők azonban megmentették a kálváriát. Kövenként hordták át az akkori Epreskertbe, és újra felépítették. Ma is ott áll a kálváriakápolna. Az Epreskert jelenleg a Képző- és Iparművészeti Főiskola belső parkja (VI., Bajza u. 41.). A kálvária évszázados falai között szobrokat raktároznak.

Az epreskerti kálvária a kor szokásos épület-fajtájának tekinthető. Ami azonban egyedi, ami az átlag fölé emeli, és rendkívüli értéket képvisel, az magának az együttesnek az elegáns, nemesen egyszerű, mégis kivételesen szép építészeti megformálása. A körülfutó árkádsornak köszönhetően a terasz mintegy elveszíti a súlyát, s ezt a hatást tovább fokozza az áttört mellvédek és a teraszra vezető lépcsők mozgalmassága.

A Kálváriát végül – bár voltak más tervek is – a Főiskola, ma Képzőművészeti Egyetem kertjében újították fel, szinte teljesen megőrizve az eredeti formákat, hatásokat. A renoválás fővédnöke Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek atya volt, a munka 2006-ban fejeződött be. Azt tervezték, hogy a helyrehozott létesítményben majd kulturális események követik egymást, egy új művészeti látvány-központ alakul. Még várat magára a program… A Kálvária kvalitásaihoz, értékeihez méltó, életképes tartalom és jövő kidolgozása remélhetően nem késik soká.

http://jozsefvaros.hu/hir/606/A_Kalvaria_kalvariaja/ – Kerekes Pál írása.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!