Nagyvárad – Szigligeti Színház

Erdély - Partium

A Szigligeti Színháznak otthont adó épület a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján készült, s a város emblematikus épületei közé tartozik. Meghatározó eleme lett a 20. század legelején kialakult, szabálytalan kontúrú, festői Bémer térnek, mely mai képét a földszintes házak lebontása után sorra épített eklektikus és szecessziós paloták befejezésével nyerte el.
A kőszínház megépítésének kérdése Nagyváradon nem a 19. század utolsó évtizedében merült fel először, hanem már jóval korábban is. Első ízben az 1820-as évek második felében buzdult neki a város a színházépítésnek, majd épp 30 év múltán, az 1850-es évek végén. Mindkét alkalommal eljutottak a helyszín kiválasztásáig, a tervek elkészítéséig, de mindkét próbálkozás (első sorban anyagi okokra visszavezethetően) meghiúsult. Végül is a század utolsó évtizedére értek be azok a feltételek, amelyek lehetővé tették ennek a színháznak a megépítését.
Az épületnek egyértelműen görög ,,arca” van: a hat monumentális jón oszlop valamint a rajtuk nyugvó timpanon önmagáért beszél, és ez utóbbiaknak allegorikus figurái is az épület homlokzatának klasszikus jellegét hivatottak hangsúlyozni. Eklektikus homlokzata elsősorban neoreneszánsz elemeket sorakoztat fel, azonban a főhomlokzat a leghangsúlyosabb a klasszicista építészetre emlékeztető portikusszal, háromszögű oromzattal. Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették. A timpanon domborműveit egy Peller Ferenc nevezetű helybéli szobrászművész alkotta meg. Alig 25 évvel az átadás után a szobrok anyaga már peregni kezdett, majd egész darabok is lehullottak. Ekkor döntött úgy a város, hogy kibontatja a szoborcsoportot. Ez a magyarázata annak, hogy a timpanon háromszöge közel 80 éven át üresen nézte a változatlanságban is változó Bémer teret, mígnem most három éve egy nagyváradi szobrászművész, Deák Árpád újra be nem népesítette azt.
Az épületet 1900. október elsejére fejezték be, az ünnepélyes megnyitót október 15-én tartották. Amikor az építkezések megkezdése után (szinte napra pontosan) 15 hónappal a színházat átadták rendeltetésének, a felemelő ünnepségre a színház földszinti előcsarnokában került sor. Az átadási aktus tulajdonképpen a korban szokásos zárkő elhelyezésében testesült meg. Egy henger alakú fémszelencébe tették a megelőző díszközgyűlés jegyzőkönyvét ,,a színház szellemi és anyagi megteremtőinek névsorát”, az új intézmény alapító okiratát és ezt – ünnepi beszédek és ceremoniális kalapácsütések kíséretében – elhelyezték az előcsarnokban egy erre a célra kiképzett üregben.
A fémszelence a színház közelmúltban lezajlott tatarozási munkálatainak során 2010 augusztusában előkerült, és hiánytalanul benne voltak mindazok az okmányok is, amelyeket az átadók 110 évvel korábban ott elhelyeztek.

http://www.szigligeti.ro/

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!