Magyarpolány – Kálvária

Határon belül - 93.000 km2

Építés- és felújítástörténet: Aggházy Mária 1780-ra datálja a kálvária építését. A kálváriáról az első részletes leírást Zichy Domonkos 1846. évi egyházlátogatásából ismerjük. Ekkor már megépült a hat kápolnaszerű stáció, amelyben vasrács mögött fa szobrok jelenítették meg a fájdalmas Rózsafüzér öt titkát. A templom mellett a hegy tövében a Fájdalmas Szűznek bádogból készült képét helyezték el (amely a mai Piéta szobor helyén lehetett). A Kálvária hegy tetején három kereszt állt, mely Krisztust és a két latort ábrázolta. Helyükre 1884-ben a ciszter apát kő keresztet állított. A keresztút feljáratánál ma is álló két kőszobrot az úgynevezett „amerikai keresztet” és a Fájdalmas Szűz szobrát 1901-ben adományokból állították. A hegy tetején álló kápolna építését 1908-ban kezdték el és 1910. július 9-én szentelte fel dr. Szentes Anzelm zirci perjel.

Építőmesterek: A keresztúti állomások fa szobrait a hagyomány szerint a sváb Listner testvérek készítették. Az 1901-ben felállított „amerikai keresztet” Hort Sándor keszthelyi kőfaragó faragta. Az 1910-ben felavatott kápolna mesteremberei a következők voltak: a kőműves munkákat Wéber zirci kőműves mester vezetésével Nesztinger János és Volf János, a bádogos munkákat Holly Antal szintén zirci iparos végezte. A kápolna oltárát Schmidt József budapesti oltárépítő, üvegfestményeit Palka József budapesti üvegfestő készítette.

http://szalezianum.hu – részlet

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!