Bény – Rotunda

Felvidék

Bény község Párkánytól és Esztergomtól északra, a Garam alsó folyása mentén fekszik. A jó adottságú helyet ősidők óta lakták, az első évezredben megfordultak itt a kvádok,a rómaiak, a gótok, majd az avarok is.

Nevét valószínűleg a Szent István megsegítésére érkezett Hunt lovag Bény nevű fi áról kapta. (Kisés Nagy-) Bényt a honfoglaló magyarok alapították, s a nyelvészek szerint a névben – a legendákkal ellentétben – valószínűleg a „bő” szó rejlik, amely viselőjének vagyonos, nemzetségfő voltára utal. A falut, melyet zömében magyarok laknak ma is, nagy kiterjedésű (107 hektáros területet körülölelő) sáncrendszer veszi körül, melyet a szájhagyomány az avaroktól, Koppánytól és Szent Istvántól származtat. A régészek szerint a földvár a 10. században épült, bár a Garam-teraszon nyilván voltak előzményei. A legvalószínűbb, hogy az egykori avargyűrűkre épített, ma is látható nagy kiterjedésű sáncokat Géza fejedelem emeltette, amikor a Bodrogközből Esztergomba helyezte át az uralkodói központot. Ez a táborhely lehetett István hadának gyülekezőhelye a Koppány elleni harc előtt, valószínűleg itt övezték fel karddal Istvánt a nagykorúság jeleként. A sáncrendszer a 11–12. században elvesztette eredeti funkcióját, és elhagyták. A bényi rotunda és még két másik elpusztult templom is a 10–11. században épült. Eredetileg premontrei kolostortemplomok voltak. Amade, István gróf atyja, aki II. Endre királyt a keresztes háborúba Palesztinába kísérte, „lelke üdvéért” Kéménd falut a kolostornak ajándékozta. Vályi András leírása szerint (1796) „Hajdan a Premonstratenseik klastromáról híres vala, melly időben három templomai valának, egyik az Úr testének tiszteletére, második temploma tornyos kerek formára vala épűlve az IDVEZÍTŐNEK, és a 12 Apostoloknak tiszteleteire, harmadika pedig Szent Katalinnak tiszteletére; de a mellyeknek a háborús viszontágsagok miatt tsak omladékjai is alig szemléltethetnek.” Fényes Eleknél (1851) az alábbiak olvashatók: „Volt itt hajdan a praemonstrati szerzeteseknek egy monostoruk, és apátságuk, mellyhez 3 szentegyház tartozott, ezek közül kettőt a zárdával együtt a törökök elpusztítottak; egy 1724-ben kijavíttatván, most is megvan.” Az épen maradt körtemplomban 13. századi freskótöredékek láthatók. A maga nemében páratlan építmény jellegzetes képviselője tájaink román építészetének. A kéttornyú premontrei templom, bazilika, a 13. században épült, szintén román stílusban.

http://vasarnap.ujszo.com

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!