Keszthelyi Festetics-kastély II. (belső képek és a Helikon könyvtár)

Határon belül - 93.000 km2

Főúri életforma, Helikon könyvtár

A 18 termet magába foglaló enteriőr-kiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18–19. századi főúri életformát mutatják be. A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára.

Az 1745-ben Festetics Kristóf által építtetett barokk kastély jelentős bővítések után, 1883 és 1887 között nyerte el mai formáját. A család által a kezdetektől fogva gyűjtött könyvek számára Festetics (I.) György külön könyvtári szárnyat építtetett 1799 és 1801 között. A jelenleg több mint 80 000 könyvtári egységet tartalmazó gyűjtemény számos ritkasággal büszkélkedhet. A legrégebbi kötet Thuróczy János műve, a Chronica Hungarorum 1488-ból. A könyvek mellett jelentős értéket képvisel a könyvtár eredeti klasszicista berendezése is.

A gyűjtemény megmenekülése annak köszönhető, hogy a második világháború alatt a Keszthelyt megszálló orosz csapatok parancsnoka, felmérve a kincsek értékét, befalaztatta a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget. Az így lezárt termekbe összegyűjtötték a legértékesebb berendezési tárgyakat, festményeket, szobrokat, porcelánokat, amelyek a többi magyar kastély berendezésétől eltérően, egyedülálló módon eredeti helyükön vészelték át a háborús időket, és ma is láthatók a kiállításon. A számos, különböző stílusú értékes bútor mellett találkozhatunk Benczúr Gyula festményével, Stróbl Alajos szobrával, meisseni labdarózsás vázákkal és egyéb különlegességekkel.

Az épen maradt termek belsőépítészeti kialakítása az 1880-as évekből származik. Szlavóniai tölgyfából készült kazettás mennyezetek, falburkolatok és kandallókeretek adnak méltó hátteret a műtárgyaknak. Kiemelkedik a helyiségek közül a Tölgyfalépcsőház a Magyarországon egyedülálló, eredeti családi portrégalériával. Az arcképek között láthatók a Festetics család legjelentősebb tagjai, például a keszthelyi gimnázium alapítója, III. Pál (1722–1782), akit 1772-ben Mária Terézia grófi rangra emelt.

Fia, Festetics (I.) György (1755–1819) a család legkiemelkedőbb tagja. A kiállítás termeinek egyike emlékezik meg tevékenységéről: a Georgikonnak, Európa első mezőgazdasági főiskolájának megalapításáról (1797) és az 1817-ben induló Helikoni ünnepségek megrendezéséről. Ő építtette az első nagyméretű balatoni vitorlást, a Phoenix gályát, melynek tervrajza és makettje az általa kialakított könyvtárban látható.

A későbbi generációk legjelesebb személyisége Festetics (II.) Tasziló (1850-1933), aki 1911-ben hercegi címet kapott. Ő volt az, aki a családból a legtöbbet tette a magyar lótenyésztés és lóversenyzés felvirágoztatásáért. A Festetics lovak számos magyar és európai díjat nyertek. A kiállításon a lóversenydíjak mellett a híres lovak portréi és a ménesek képei tanúskodnak a család ilyen irányú tevékenységéről.

II. Tasziló Mary Hamiltonnal kötött házassága révén számos európai arisztokrata családdal került rokonságba. A hercegnő hozományából származó értékes festmények, szobrok, berendezési tárgyak, könyvek és kották is gazdagítják a kiállítást.

(forrás: http://helikonkastely.hu )

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!