Szeged – Gróf Klebelsberg Kuno síremléke

Határon belül - 93.000 km2

Klebelsberg Kunó 1875. november 13-án született Magyarpécskán. Az apai család grófi címét egy osztrák származású őse kapta, aki Buda 1683-as, török alóli felszabadításakor tanúsított hősiességével tüntette ki magát. Édesapja korai halála után családja Székesfehérvárott telepedett le. Az ifjú Klebelsberg a ciszterci gimnázium elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémiára került családja kívánságára, de végül saját érdeklődésétől vezéreltetve a pesti egyetem jogi karán szerzett diplomát, majd államtudományi doktorátust. 1900-ban kötött házasságot Botka Saroltával. Tanulmányai befejeztével különböző államigazgatási posztokat töltött be: miniszteri osztálytanácsosként, közigazgatási bíróként, miniszterelnökségi államtitkárként, majd belügyminiszterként is dolgozott.
1922-ben, 47 éves korában bízták meg a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetésével. Ezt a tisztséget tíz esztendőn át gyakorolta. Ehhez az évtizedhez kötődik a magyar közoktatás történetének legjelentősebb reformja, amelynek nagyszerű eredményei között szerepel többek között Szeged egyetemi várossá fejlesztése.
Március 15. nemzeti ünneppé nyilvánításáról 1926-ban, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt született törvényerejű rendelet.

“1932. október 11-én, kedden Budapesten a Korányi-klinika a következő rövid közleményt bocsátotta ki: ‘Klebelsberg Kunó gróf valóságos belső titkos tanácsos, nyugalmazott magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter paratífusz utáni rekonvalescens állapotban, szívbénulás következtében ma délután 5 órakor hirtelen meghalt.’ ‘Szeged város újjáteremtőjének’ és ‘Szeged miniszterének’, a szegedi, pécsi, debreceni egyetemek, ötezer tanyai iskola, a Margit-szigeti Nemzeti Sportuszoda felépítőjének, a Testnevelési Főiskola megalapítójának, a szegedi tanárképző főiskola létrehozójának halálhíre gyorsan elterjedt a fővárosban és az egész országban – nagy megdöbbenést keltve. Szegeden este a tragikus hír vétele után fél nyolckor megkondult a Fogadalmi-templom nagyharangja, majd az összes templomé is, és 9 óráig zúgtak egyfolytában. A városházára azonnal felhúzták a gyászlobogót.”

Klebelsberg és hitvese sírja a dóm kriptájában van. Éppen a kripta felett, a Dóm jobb oldali kereszthajójában, a Szent Kereszt-oltár előtt emelte a hálás város márvány síremlékét. Feliratát Szalay József, a Dugonics Társaság elnöke fogalmazta:
„Gondolattal, szóval, írással és alkotásokkal szolgálta hazáját és Szeged városát. Virulásuk felett virraszt a feltámadásig.”

(forrás: http://www.klebelsberg-egyesulet.hu )

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!