Magas -Tátra télen

Felvidék

fotó: Bagyinszki János

Szlovákia és Lengyelország határán fekszik a Kárpátok vonulatának legmagasabb és leglátványosabb része, a Magas-Tátra. A Poprádi-medencéből előhegységek nélkül hirtelen felszökő hegység 2300-2600 méteres csúcsai még nagyobb magasságokat sejtetnek. A fenyvesek, majd a törpefenyvesek öleléséből kitörő vad sziklaormok a csorbákkal, a köztük lévő U alakú völgyek, oldalvágások, mély benyomást tesznek a látogatóra. A Magas-Tátra páratlansága kicsiny területének is köszönhető, hiszen főgerincének hossza mindössze 26,5 km, és a két határhágó légvonalban mért távolsága is csupán 17 km. E kis terület azonban magában hordozza a magashegységek szinte minden jellegzetességét. A Magas-Tátrát az 1974 m magas Lailove-hágó választja el nyugati szomszédjától a Liptói havasoktól , keleten pedig a 1835 m magas Kope-hágónál  csatlakozik a rá merőleges fõgerincű Bélai-Tátrához .
A Magas-Tátra legmagasabb csúcsait a Poprádi-medence felé előugró mellékgerinceken találjuk, így a 2655 m magas Gerlahfalvi-csúcsot  is, amely nem csak a Tátra, de a Kárpátok legmagasabb csúcsa is. A 2632 m magas Lomnic  cukorsüveg alakja miatt, különösen déli irányból, jóval nagyobb magasságúnak tűnik. A Tengerszem-csúcs 2499 méterével a főgerinc legmagasabb pontja, ahonnan tiszta időben a Tátra legszebb kilátásában gyönyörködhetünk.
Kis területe ellenére két állam osztozik a Magas-Tátrán, Lengyelország és Szlovákia. A hegység déli oldalán, Szlovákiában húzódó Szabadság út mentén találhatók a híres tátraalji üdülőhelyek, Csorbató , Ótátrafüred , Tátralomnic , míg az északi oldal jelentősebb központjai Zakopane illetve a Halastavi-völgy . Az e völgy felett emelkedő Tengerszem-csúcsnál (Rysy) hagyja el az addig keletre tartó államhatár a főgerincet, és északra fordulva folytatódik a Poduplaszki-völgyben .

(forrás: http://pizolit.hu )

 

 

Vélemény, hozzászólás?