Verespatak a bányászváros II.

Erdély - Partium

Verespatakon a 2000 évi Tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai zagytározónál 100-szor nagyobb ciános tározót akar építeni egy kanadai-román vegyes-vállalat. Verespatakon és a környéken már kr. e. 550-450 között aranyat bányásztak a szkítákkal rokon agathürszoszok, később a dákok. A II. században a rómaiak Dalmáciából hoztak bányászokat és jelentősen fejlesztették a környéken az aranybányászatot, vágataik ma is láthatóak. Itt találták a kr. u. 131-167 között íródott viaszos fatáblákat. A legnagyobb fellendülés a XVIII. században történt, ekkor Mária Terézia telepített ide szász bányászokat és magyarokat. Ekkor alakult ki a mai település magja, sorban megépültek az unitárius, református és katolikus templomok, valamint középületek és polgárházak. Az EUROGOLD nevű kanadai-román vegyes vállalat újjá akarja éleszteni a ciános technológiát. Hatalmas zagytározót akar építeni, melyhez a teljes régi település, házak, templomok, temetők és a római bányák “eltüntetése” szerepel terveikben. Elkezdték a házak felvásárlását, már közel a fél falut megvették, s a legrégebbi patinás XVIII-XIX. századi épületeket elkezdték bontani. A régi főtér környéke kísértet városra hasonlít. De a magyar templomok még állnak és működnek, bár egyre fogynak a hívek. A Trianon előtt még 50 % körüli 2000 fős magyarság mára mintegy 150 főre fogyatkozott. Verespatak gyönyörű és érdekes turisztikai célpont lehetett volna, most egy tanácstalan, jövőkép nélküli romvároska…

(forrás: http://erdely-szep.hu/Verespatak/index.html)

2013. december 10 kedd –
Elvetette a román képviselőház kedden az új bányatörvény tervezetét, ami alapján a verespataki ciántechnológiás aranybányaprojektet is engedélyezhetnék Romániában. A jogszabály keddi végszavazásánál nem gyűlt össze a minősített többséghez szükséges szavazatszám – közölte az MTI.
A törvénytervezet korábban a szenátusban sem kapta meg az elfogadáshoz szükséges támogatást.
A tervezet számos olyan elemet tartalmaz, ami a román kormány úgynevezett Verespatak-törvénytervezetében is szerepelt. A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) pártjai novemberben megállapodtak abban, hogy elvetik a kizárólag Verespatakról szóló tervezetet, de módosítják a bányászat általános előírásait Romániában, a szakbizottságokban kidolgozott tervezetük mégis elbukott a végszavazáson.
A szakbizottságban kidolgozott tervezet alapján a stratégiai ásványi kincsek esetében kiemelt fontosságú közhasznú projektnek lehetne nyilvánítani Romániában az olyan beruházásokat, amiknél az állam által megszerezhető haszon meghaladja a környezeti károk mértékét, azzal a feltétellel, hogy a kitermelés végeztével helyreállítják a környezetet.
Így a magántársaságok számára is közvetett lehetőség nyílna a bányászathoz szükséges terület kisajátítására. A kisajátítást továbbra is az állam végezné, de az ehhez szükséges pénzalap előteremtését magára vállalhatja a kitermelési licenc tulajdonosa.

A verespataki bányaprojekt ellenzői abban bíznak, hogy a tervezett kitermelés útjában álló ingatlanjaikat nem sajátíthatja ki egy magáncég, hiszen a magántulajdont az alkotmány védi.

(forrás: http://index.hu/kulfold/2013/12/10/nem_lesz_aranybanya_verespatakon/)
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Verespatak, Fehér megye, Románia{}mine.png{}Verespatak, Fehér megye, Románia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Vélemény, hozzászólás?