Budapest – Óbudai Fő tér

Budapest

Óbuda, az Óbuda, sokan azonban nem is tudják micsoda értékek veszik őket körül, amikor a Fő tér és a Szentlélek tér környékén járnak. Pedig érdemes körülnézni.
Az óbudai Fő tér már az ókori rómaiak korában is központi helynek számított. Errefelé állt az aquincumi katonai város központja, és innen vezetett át híd a szigeten álló helytartói palotába. A terület később a mindenkori magyar királyné uradalmává vált. A középkorban a téren székesegyházat, leányneveldét, egyetemet emeltek. A Zichy család pedig pontosan itt építtette meg kastélyát, amely kiemelte az ismeretlenségből a területet. A XIX. században a tér szomszédságában épült Buda fő zsinagógája, a huszadikban a város leghosszabb panelháza. Mostanában az ország legnagyobb nyári fesztiváljára özönlenek a turisták a közeli szigetre, de sokan megállnak itt, a Fő téren is – talán csak mert eltévedtek, talán mert hallották, hogy érdemes.
Az Árpád híd lábánál megbúvó tér tulajdonképpen nem is egy tér, hanem rögtön kettő, a Fő és a Szentlélek tér ugyanis közvetlenül egymás mellett található. A római időkből errefelé már semmi nem látható, hiszen a romokat a lakosság széthordta, beleépítette a környező házakba. A terület a törökök után újjáépült, a mai házakat, köztük a gyönyörű városházát a XIX-XX. század fordulóján emelték. (Óbuda egyébként a XIII. században lett ó, amikor felépült az új királyi székhely, a Budai Vár.)
Óbuda az XVII. század közepétől a Zichy családhoz tartozott, az impozáns kastélyt Péter kezdte építtetni a következő században. Igazi mesebeli épület volt a Duna felé néző főhomlokzattal, hatalmas díszteremhez vezető lépcsővel, erkélyekkel, kápolnával, freskókkal, stukkókkal. Az ide tervezett klasszikus barokk kert azonban teljes pompájában soha nem viríthatott. A kastély már az 1770-es években pusztulni kezdett – a terület ekkor Zichy Miklós özvegyétől az Állami Kamarához került. Az épületet ezek után évtizedekig raktárnak használták. A meg nem becsült kastély a II. világháborút nagyrészt megúszta, de később, a HÉV miatt újabb épületrészeket bontottak le. A Zichy-kastély ma a Kassák, az Óbudai, a Vasarely Múzeumnak és a Pincegalériának ad otthont, az egykori uradalmi ház lakásmúzeumában a 107 évig élt Kun Zsigmond népművészeti gyűjteménye látható. A kastély udvarán nyaranta esküvőt, rendezvényeket, koncerteket, filmvetítéseket rendeznek.
A tér hangulatához hozzátartoznak a patinás éttermek is. A Postakocsi nevét onnan kapta, hogy a XVIII. században innen indultak a postakocsik Bécsbe. Az étterem nagy mulatozások helyszíne volt, a pincében a mai napig áll egy, a régi szép idők emlékét idéző postakocsi. (Jelenleg ugyan nincsenek mulatozások, mert az étterem hosszú ideje zárva van.) A tér másik oldalán áll az Új Sípos Halászkert, amelynek tulajdonosa – nem meglepően – a Duna közelsége miatt a magyaros halételekre specializálódott. Ez az étterem most is üzemel, és azért új, mert a közeli Lajos utcában működő Régi Sípost annak idején lebontásra ítélték, s a tulajdonos legalább a patinás étterem nevét szerette volna továbbvinni. A Régi Sípos épületét azonban mégsem bontották le, így Óbuda jelenleg két Sípos elnevezésű étteremmel is büszkélkedhet. Az Új Sípos épülete külön azért is érdekes, mert falai közé a középkorban itt álló templom maradványait is beépítették.
1986 óta a Fő téren állnak az esernyős hölgyek, vagyis Varga Imre Várakozók (Esernyősök) című szoborcsoportja is. A szobrászművész alkotásával az óbudai Krúdy Gyula előtt tiszteleg, aki gyakran írt a kiszolgáltatott nőkről. Varga a párizsi utcalányokat látva kapott ihletet, s ezután készítette el a négy, kliensre várakozó esernyős alakját. A bronzszobrok másolatai más elrendezésben egyébként a siófoki Fő téren is láthatóak.

(forrás: http://borsa.hu/20090727/terfigyelo_ii._-_fo_ter/budapesti_terek_az_obudai_fo_ter_es_szentlelek_ter/)

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!